Békéltető testületi eljárás - új szabályok

1. Békéltető Testület – kötelező együttműködés, kötelező bírság

Tekintettel arra, hogy a vállalkozásoknak a módosítás hatálybalépéséig kizárólag lehetőség volt a békéltető testület előtti megjelenés, a vállalkozások döntő többsége távol maradt az alternatív vitarendezési eljárástól, ezzel meghiúsították a fogyasztóval történő esetleges egyezségkötést, valamint a vállalkozások passzív magatartása miatt a bírósági eljárás elkerülését célzó fórum előtt egyre nőtt a megoldatlan ügyek száma.

Éppen ezért a jogalkotó a nemrégiben hatályba lépett változtatásokkal a vállalkozások számára kötelezővé tette a békéltető testület előtti eljárás során való együttműködést, amely két kötelezettséget foglal magában. Egyrészről továbbra is fennáll a vállalkozásoknak a békéltető testület felhívására történő válaszirat megküldési kötelezettsége, továbbá új kötelezettségként kerül rögzítésre a békéltető testület előtti megjelenési kötelezettség („meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételének biztosítása”) törvénybe foglalása.

Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

A fenti együttműködési kötelezettség megszegése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel, amely alapján a jogszabályváltozás következtében a vállalkozások jogsértő magatartása esetén kötelező bírságkiszabás alkalmazandó, bírságtól való eltekintésre nincs lehetőség. A fogyasztóvédelemről szóló törvény mellett módosításra került a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény vonatkozó rendelkezése is, így a kis- és középvállalkozások esetén sem mellőzhető majd a bírság kiszabása.

A bírság mértéke kis- és középvállalkozások esetén 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, nem kis- és középvállalkozás esetén 15 ezer forinttól, a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig terjedhet. A kötelező bírság bevezetésével a jogalkotó a békéltető testületekkel való együttműködés nyomatékosítását, illetve a vállalkozásoknak a békéltető testületi eljárásban való aktív részvételének biztosítását célozza.

2. Új fogalom – fogyasztói jogvita

A törvény új pontban rögzíti a fogyasztói jogvita fogalmát az alábbiak szerint:
„A fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy.” A fogalom meghatározás a békéltető testület hatáskörébe tartozó ügyek körét adja meg, illetve a vállalkozásokat terhelő – alábbiakban kifejtésre kerülő – tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is irányadó szerepet tölt be.

3. Szigorodó tájékoztatási kötelezettség

A vállalkozásoknak eddig is tájékoztatniuk kellett a fogyasztókat az alábbi információkról:
• a vállalkozás székhelye,
• a panaszügyintézés helye, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével,
• a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módja, valamint
• a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás ügyfélszolgálatának levelezési címe és – ha a panaszokat ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címe, illetve internetes címe, telefonszáma.

A fenti tájékoztatási kötelezettség a jogszabályváltozást követően fogyasztói jogvita esetén kiegészül a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségéről való tájékoztatással, valamint a tájékoztatásnak tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét, tehát – a 2. pontban foglalt fogalomnak megfelelő – fogyasztói jogvita esetén a tájékoztatásnak ezen információkra is ki kell terjednie.

A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén a fenti tájékoztatásokat jól láthatóan és olvashatóan kell megadni.

A jogszabály eddig is a fogyasztók jogaként határozta meg, hogy a vállalkozásoknak az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszukat szóban vagy írásban közölhetik a vállalkozással.

A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát a fogyasztónak átadni.

Az írásbeli panaszt a vállalkozás a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles.

Nagyon fontos kiemelni, hogy a jogszabályváltozást követően, ha a vállalkozás a fogyasztó panaszát elutasítja, úgy a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság, vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást.

A fenti tájékoztatási kötelezettség betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi és jogsértés megállapítása esetén kötelezés elrendelésére, jogsértő magatartás folytatásának megtiltására, illetve ezen felül fogyasztóvédelmi bírság kiszabására is sor kerülhet.

4. Határon átnyúló online fogyasztói jogviták

A jogszabályváltozás következtében a határon átnyúló, online adásvétellel vagy szolgáltatással összefüggő fogyasztói jogviták elbírálására az összes megyeszékhelyet érintően a Budapesti Békéltető Testület kapott kizárólagos illetékességet. Mindazonáltal a békéltető testületi eljárás mellett a másik EU tagországbeli, izlandi, vagy norvég székhelyű vállalkozással szemben felmerült „hagyományos” offline és online ügyletekből, szerződésekből eredő panaszokkal továbbra is lehetséges a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezeti keretein belül működő Európai Fogyasztó Központhoz (www.magyarefk.hu) fordulni, amely egy 10 éve működő és 30 tagú uniós hálózat, az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának hazai tagjaként ingyenes szakmai és jogi segítséget nyújt a fogyasztók számára a határon átnyúló panaszok rendezéséhez.