A Kúria 2016. februárban datált döntésében az új Ptk. hatálya alatt keletkezett panasz kapcsán megerősítette a fogyasztóvédelmi hatóság korábbi jogalkalmazási gyakorlatát a tartós használatra rendelt, kötelező jótállás alá eső termékek esetében, a három munkanapon belüli cserekötelezettség vonatkozásában.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm.rendelet értelmében a rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében, ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
A 2014. április 9-ét követően kötött szerződések vonatkozásában a fogyasztóvédelmi hatóság a három munkanapon belüli cserére irányuló kötelezettség teljesítését vizsgálhatja a Korm.rendelet 7/B.§-a alapján.
Jelen panasszal érintett ügyben a hatóság elmarasztalta a kereskedőt, figyelemmel arra, hogy a vállalkozás elutasította a kötelező jótállás alá eső termék 3 munkanapon belüli azonnali cseréjét, a meghibásodást a fogyasztó közrehatásának tudta be, a terméket csak javításra volt hajlandó átvenni.
Az ebben a témakörben érintett másodfokú hatósági döntés nyomán született Kúria Kfv. II.37.507/2015/3. számú ítélete értelmében a Korm.rendelet fenti rendelkezése a kellékszavatossági szabályoktól eltérő szabályt tartalmaz arra az esetre, ha a fogyasztó a vásárlástól számított három munkanapon belül érvényesíti csereigényét olyan hiba miatt, amely a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
A Kúria kifejezte, hogy a kereskedő ilyen esetben sem választhatja az áru kijavítását, hanem köteles a hibás árut előzetes vizsgálat nélkül azonnal kicserélni.
Amennyiben a vállalkozás számára gyanús a hiba eredete, s a csereigény érvényesítését követően utólag kiderül, hogy az eredeti termék esetében nem rendeltetésszerű használat esete állt fenn, akkor a vállalkozás polgári peres eljárás keretében érvényesíthet igényt a fogyasztóval szemben.