A fogyasztók, de sokszor a vállalkozások is felteszik a kérdést a hatóságnak, hogy mi a különbség a szavatosság és a jótállás között, egyáltalán hogyan viszonyulnak egymáshoz. Nincsenek tisztában a garanciális eszközök nyújtotta lehetőségekkel, ezért sokszor nem is élnek vele. Érdemes tehát tisztázni a köznapi értelemben vett szavatosság és garancia (jótállás) fogalmának, jogszabály nyújtotta védelmi eszköznek egymáshoz való viszonyát.
A Polgári Törvénykönyv minden, fogyasztói forgalomban (vagyis kereskedőtől természetes személy által) megvásárolt termékkel kapcsolatban (függetlenül annak vételárától, új vagy használt voltától) szavatossági kötelezettséget ír elő. Új termék esetében két éves időtartamra; használt termékek esetében, továbbá nem fogyasztói szerződések esetén (magánszemély – magánszemélytől, kereskedő – kereskedőtől való vásárlása esetén) egy éves időszakra.
Ha ezen időszakon belül a termék gyártási eredetű hibával romlik el, a kereskedő köteles azt ingyenesen javítani, cserélni, vagy ha egyikre sincs lehetőség, árleszállítással élni, a terméket a vállalkozó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, végső esetben a vételárat visszafizetni. Tehát mind a szavatosság, mind a jótállás időszakában alapvetően szavatossági jogainkat érvényesíthetjük. Ez a nagyobb „halmaza” a fogyasztói vásárlás jogi védelmi eszközének ha a jogérvényesítési időszakot vesszük alapul.
Ezen halmazon belül elkülöníthető a termékek azon köre, melyet tartós fogyasztásra terveztek, Korm. rendeletben meghatározott kategóriába tartozik (pl. műszaki cikk, jármű, hangszer, bútor, gyermekgondozási cikk, óra-ékszer, sporteszköz, valamint ezek tartozékai és alkatrészei), vételára 10.000 Ft feletti (szőrmésbőrből készült ruházati terméknél 50.000,-Ft felett), és fogyasztói szerződés keretében új termékként értékesítették. Ezekre ugyanis jogszabály által előírt egy év kötelező jótállás is biztosítandó.
A kötelező jótállás nem kivételszabály a kellékszavatossághoz képest, hanem többletjogosultságokat tartalmazó előírás, mely a szavatossági jogokon felül további kedvezményeket biztosít a fogyasztói szerződés keretében vásárlónak bizonyos termékek esetében.
A kötelező jótállás egyedi szabályai
Ilyen például a bizonyítási kötelezettség, mely a kötelező jótállás teljes egy éve alatt a vállalkozást terheli, vagyis ha vita van Önök között a tekintetben, hogy a hiba gyártási eredetű-e vagy a helytelen használat következménye, úgy a vállalkozásnak kell bizonyítékkal (pl. szakvélemény) alátámasztania, hogy mi okozta azt. — A szavatossági időszakban ezzel szemben a kereskedőt csak hat hónapig terheli ez a kötelezettség, a rákövetkező másfél évben már a fogyasztónak kell bizonyítania, amennyiben a felek között vita alakul ki a minőségi kifogás megalapozottságát illetően..
Ezen témakörről bővebben itt olvashat:
Többlet garancia továbbá a 3 munkanapon belüli cserekötelezettség. A Korm. rendelet értelmében a hatálya alá tartozó termékek esetében ha a fogyasztó a termék meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül jelzi kifogását a kereskedőnek, a vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket azonnal kicserélni, ha a meghibásodás természete miatt a termék rendeltetésszerű használata akadályozott. — Szavatossági időszakban ilyen szabály nincs.
A témakörrel kapcsolatban itt tájékozódhat:
-
http://www.nfh.hu/node/14235
-
http://mno.hu/fogyasztovedelem/csereigeny-harom-munkanapon-belul-mikor-eljunk-vele-1252518
-
http://mno.hu/fogyasztovedelem/tevhit-72-oras-penzvisszafizetesi-garancia-1212049
A kötelező jótállás kapcsán biztosított, hogy a 10 kg-nál nagyobb tömegű termék esetében a vállalkozás köteles a terméket helyben megjavítani, vagy ha arra nincs lehetőség, akkor elszállításáról is gondoskodni, tehát nem csak annak anyagi oldala, hanem megvalósítása is a kereskedőt terheli. — Míg szavatossági igényérvényesítés keretében magáról a helyszínen való megszerelésről és az elszállítás biztosításáról nem köteles gondoskodni a kereskedő.
Kötelező jótállás esetén nincs számla bemutatási kötelezettségünk, elegendő a jótállási jeggyel érvényesíteni igényünket. Ha a jogi előírások ellenére nem kaptunk jótállási jegyet, a garanciális igény a számlával is érvényesíthető. — A szavatossági időszakban a jogérvényesítés legfontosabb eszköze a blokk, számla bemutatása.
A témakörrel kapcsolatban itt tájékozódhat:
Ha a termék gyártója a fogyasztási cikkre a kötelező előírásoknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, azt a kereskedőnek érvényesítenie kell a fogyasztó felé is. Ilyen például, ha a gyártó ráírja a termékre, hogy két év garanciát (jótállást vállal) a termékkel kapcsolatban. Ez a szerződéses (önként vállalt) jótállásnak egy bizonyos fajtája, amikor az alapvetően is kötelező egy éves jótállást követően biztosít még további plusz garanciális időszakot. — A szavatossági időszak meghosszabbítása nem jellemző, ugyanakkor jó tudni, hogy ha a termék egésze (vagy egy része) kicserélésre került, a termék (vagy része tekintetében) a szavatossági időszak újra indul.
Kötelező jótállás esetében jótállási jegyet kell átadnia a kereskedőnek. Ez tartalmazza a vállalkozás nevét, címét, a termék megnevezését és típusát, gyártási számát,) a gyártó nevét, címét, a vásárlás (üzembe helyezés) napját, a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. – Szavatosság esetében elegendő blokkot, számlát kapni a termék megvásárlásakor.
Kijavítás, csere esetén a jótállási jegyen fel kell tüntetni a kijavítás iránti igény bejelentésének és a kijavításra történő átvételnek az időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását, a hiba okát és a kijavítás módját, továbbá a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását. Kicserélés iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a kicserélés tényét és időpontját. — Szavatossági időszakban a javítás, csere ténye elsősorban a minőségi kifogásról felvett jegyzőkönyvvel támasztható alá.
A kötelező jótállás érvényességéhez a vállalkozás további követelményt is előírhat, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára. (Pl. gázkészülék szakszerviz általi beüzemelése). Ekkor azonban ennek várható anyagi terheiről, magáról a követelményről előzetesen kell tájékoztatniuk a vásárlót. — Szavatosság esetén a kereskedő - a blokk bemutatásán kívül - további követelményeket nem támaszthat a minőségi kifogás intézéséhez.
A szerződéses (vagyis önkéntes) jótállásról, az elégedettségi garanciáról, valamint a termékszavatosságról egy következő cikkünkben térünk ki részletesebben.