A kormány rendszeres és hatékony fogyasztóvédelmi ellenőrzései keretében az idei évben is sor került a megtévesztő jelölés vizsgálatára az ún. „mentes” élelmiszerekkel kapcsolatban. A vizsgálatokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) akkreditált Élelmiszer- és Vegyipari Laboratóriuma végezte.
A fogyasztóvédelmi hatóság évente ellenőrzi a megtévesztő jelölés tükrében, azokat az élelmiszereket melyek „mentes” – például „laktózmentes”, „gluténmentes” – jelöléssel ellátva kerülnek forgalomba.
Az ellenőrzés célja, hogy a „mentes” jelöléssel ellátott élelmiszerek megfelelnek-e a jogszabályi előírásnak, azaz valóban „mentesek”-e, valamint az élelmiszerek címkéjén a gyártó és/vagy forgalmazó által feltüntetett adatoknak.
A tudatos fogyasztók az élelmiszerek vásárlásakor kizárólag a címkén feltüntetett információk alapján döntenek, továbbá az adott összetevőre érzékeny vásárlók számára sem közömbös a termék összetétele, így kiemelten fontos a jelölések valóságtartalmának folyamatos ellenőrzése.
Az NFM akkreditált laboratóriuma az idei évben összesen 81 db olyan élelmiszer vizsgálatát végezte el, melyen „laktózmentes”, „gluténmentes”, „szójamentes”, valamint tartósítószermentes (vagy ezzel egyenértékű például „tartósítószer nélkül”, „nem tartalmaz tartósítószert”) jelölés szerepelt. Míg 2016-ban 2-féle termék esetében merült fel kifogás, idén valamennyi megvizsgált termék megfelelt a címkén feltüntetett „mentes” jelölésnek.
Az élelmiszeripar számos olyan terméket kínál, melyeket laktóz (azaz tejcukor) érzékenyek is fogyaszthatnak, hiszen a tejcukor érzékenység kezelésnek egyik fontos lépése a laktózmentes élelmiszerek fogyasztása. „Laktózmentes” jelöléssel ellátott élelmiszerek laktóztartalma az élelmiszerek címkéjén feltüntetett érték szerint került elbírálásra a vizsgálat során. A mintavétel során valamennyi „laktózmentes” jelölésű élelmiszer (például: tej-és tejtermékek: vaj, kakaó, tejföl, tej, túrórudi, sajt, madártej, tejszín, valamint tejcsokoládé, felvágott, virsli) megfelelt a címkén deklarált értéknek.
A gluténérzékenységben szenvedők is kizárólag a címkén feltüntetett információk alapján tudnak döntetni arról, hogy az adott élelmiszer fogyasztóható-e számukra. Gluténmentesnek abban az esetben nevezhető egy termék, ha gluténtartalma nem haladja meg a vonatkozó uniós rendeletben megadott határértéket. A vizsgálat során valamennyi „gluténmentes” jelölésű élelmiszer (például: száraztészta, liszt, extrudált kenyér, keksz, kukoricapehely, kölesgolyó, zsemlemorzsa, kenyér, felvágott, virsli, sonka, pástétom) megfelelt az uniós rendelet előírásának.
A vizsgált termékek között szerepeltek „szójamentes” (vagy ehhez hasonló például „szója nélkül”) jelöléssel ellátott termékek is, valamint ellenőrzés alá kerültek olyan élelmiszerek is, melyeken ezen jelölések egyike sem szerepelt, azonban a terméken sem az összetevők között, sem allergénként nem került feltüntetésre a szója jelenléte. Az allergénekre vonatkozó általános jelölési kötelezettség miatt a szója jelenlétet kötelező feltüntetni, beleértve a szójababot tartalmazó termékek esetében is. Amennyiben sem az összetevők között, sem allergénként nem kerül feltüntetésre a szója jelenléte, a terméket szójamentesnek kell tekinteni. Valamennyi mintavételre került termék (például: párizsi, sonka, kolbász, virsli) megfelelt a szójamentes jelölés követelményének.
Mindemellett olyan termékek ellenőrzésére is sor került, melyen a gyártó és/vagy forgalmazó „tartósítószermentes”, „tartósítószert nem tartalmaz” és ezzel egyenértékű jelöléssel garantálta, hogy a termék nem tartalmaz bizonyos összetevőket. Valamennyi mintavételre került „tartósítószermentes” jelöléssel ellátott élelmiszer (például: ketchup, mustár, lekvár, befőtt, üdítőital, ételízesítő) megfelelt a vizsgálatok során.
A fogyasztóvédelmi hatóság rendszeres ellenőrzésekkel, aktív fogyasztóvédelmi jelenléttel biztosítja az elért eredmények megőrzését.
A vizsgált termékek listája itt tekinthető meg.