Az új fogyasztóvédelmi uniós irányelv (a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv) június 13-án lép hatályba Magyarországon, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.. A változások értelmében a fogyasztó sokkal könnyebben tehet majd panaszt, ha vásárlása során esetleg átverik, és könnyebben érvényesítheti majd a jogait, ha szorult helyzetbe kerül. Az intézkedések főként azokat az üzletkötéseket érintik, amik nem szemtől szemben, vagy nem egy üzletben, hivatalos telephelyen zajlanak. Ez jelentheti az online rendelést, az árubemutatós, vagy éppen az otthoni szerződéskötést. A rendeletet kizárólag a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésekre kell alkalmazni, tehát a szabályozás nem érinti a vállalkozások egymás közti ügyleteit.
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet két fogyasztói szerződéstípust foglal magában: egyrészt az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéseket, melyeket a vállalkozások székhelyén, telephelyén kívül kötnek. Tipikusan ilyenek a házaló kereskedés egyes fajtái, az utazással egybekötött termékbemutatók, melyek számtalan problémát és komoly anyagi következményeket okoznak hazánkban elsősorban az idősebb korosztály számára.
Gyakori gond, hogy a termékbemutató cégek a fogyasztókat ingyenes orvosi vizsgálatot, garantált ajándékot, nyereményt ígérő szórólapokkal, meghívókkal csábítják el egy rendezvényre, amelynek valódi célja az, hogy bizonyos termékeket eladjanak elsősorban az idősebb korosztály számára. Sokszor találkozik a fogyasztóvédelmi hatóság azzal a panasszal, hogy a könnyebben befolyásolható magasabb életkorúakat rábeszélték olyan termékek, szolgáltatások megvásárlására, amire egy-két nap után ráébredtek, hogy valójában nincs is rá szükségük.
Változás, hogy az eladót eddig forgalmazóként jelölték meg a jogszabályok, a jövőben - igazodva a 2014, március 15-én hatályba lépett új Ptk.-hoz - vállalkozás lesz az eladó hivatalos megnevezése.
Újraértelmezték, az úgynevezett üzleten kívül kötött termék értékesítésének, vagy szolgáltatásának fogalmát is. Ide sorolták azokat a tevékenységeket, amelyek valamelyik vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában jönnek létre. Ilyen például a fogyasztó lakásán, munkahelyén, az ilyen célból szervezett utazás, az utazással egybekötött termékbemutató alkalmával, illetve az interneten keresztül történnek.
Ez azért volt fontos, mert így egyértelművé vált, hogy nem tartozik ebbe a kategóriába az építésre, az ingatlanra, a biztosításra, értékpapírra vonatkozó, illetve a vásáron, piacon, illetve közterületen végzett értékesítő tevékenység.
Másrészről az új rendelet szabályozza a távollévők között kötött szerződéseket is. Az online, interneten keresztül történő vásárlások száma rohamosan nő, akárcsak a más táveszközök használatával létrejött szerződéseké is. Itt is kiemelt védelemre szorulnak a fogyasztók, hiszen a felek egyidejű jelenléte nélkül vásárolnak meg egy adott árut úgy, hogy valójában nem is látják azt. Ez az alaphelyzet sokszor okoz kellemetlenségeket a megrendelőnek. Ha pedig nem azt az árut kapják meg, amelyet szerettek volna, vagy egyszerűen mégsincs szükségük rá, gyakori, hogy a vállalkozás elérhetetlen, és a fogyasztó gondban marad.
A legfontosabb újítások a következők:
-
A szerződéseknek részletesen tartalmazniuk kell többek között a fizetési, szállítási, teljesítési feltételeket, a teljes költséget és minden egyéb díjat. Azaz semmilyen rejtett költség, járulék nem rakódhat a feltüntetett árra.
-
Változik az elállási jog szabályozása is. A jelenlegi 8 munkanapos elállási határidő meghosszabbodik 14 napra, valamint az elállási jogról való tájékoztatás elmulasztása esetén az elállási határidő tizenkét hónappal hosszabbodik meg. Így ha a kereskedő nem említi előre, hogy két hétig meggondolhatja magát a vevő, akkor egy évre nyúlik ez az időszak.
-
A kereskedőnek az elállást követő 14 napon belül vissza kell térítenie a fogyasztó részére a termék árát, beleértve a szállítási költséget. A kormányrendelet melléklete tartalmaz elállási nyilatkozat-mintát, amely elősegíti a fogyasztók elállási jogának gyakorlását.
-
Az új szabályozás előírja a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmának pontos, fogyasztó számára is érthető használatát. A jelenlegi gyakorlatban ugyanis problémát jelent, hogy a fogyasztók nem ismerik a fogalmak közötti különbséget, és nem tudják előzetesen felmérni, hogy konkrétan milyen jogok illetik majd meg őket.
-
Amennyiben a vállalkozás a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosít, a fogyasztót a hívásért emelt díj nem terhelheti.
Forrásanyag: http://www.penzcentrum.hu.