A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az elmúlt időszakban beérkezett leggyakoribb kérdéseket összeszedte a rezsicsökkentés témakörében, és azokra az alábbiakban részletezettek szerint válaszolt.
A kérdések:
-
Hogyan alakul a rezsicsökkentés a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás vonatkozásában?
-
A gázszolgáltató a számlában kétféle díjat (árkategóriát) alkalmaz. Mi az oka ennek?
-
Társasházban lakom, a közös költségben nem valósul meg a rezsicsökkentés. Mi az oka ennek?
-
Mit tehetek, ha a számlámban nem érvényesül a rezsicsökkentés?
-
Mi az oka annak, ha a villany- vagy a gázszámlámban nem realizálódik a 10%-os csökkentés, illetve fel sincs tüntetve a megtakarítás összege?
Ebben az esetben valószínűleg Ön nem egyetemes szolgáltatás keretében vételez villamos energiát, illetve földgázt, hanem kereskedőtől vásárolja azt. A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény (a továbbiakban: rezsitörvény), valamint a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről szóló 4/2013. (II. 4.) NFM rendelet is egyetemes szolgáltatók vonatkozásában tartalmaz kötelező előírásokat, ezért a kereskedőkre sem a 10%-os rezsicsökkentés, sem ennek feltüntetése nem kötelező előírás.
Másik ok lehet, hogy a jogszabályok által meghatározott határidő előtti időszakot (is) tartalmazó számlák esetében még nem (vagy csak részben) jelenik meg a rezsicsökkentés. A villamosenergia-, földgáz- és távhőszolgáltatás területén, az egyetemes szolgáltatással ellátott lakossági felhasználók által fizetendő díjak esetében a 2012. december 31-ét követő időszakban igénybe vett szolgáltatás mennyiségért fizetendő díjak csökkentését írja elő. A víziközmű-szolgáltatás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatás esetében a 2013. július 1-jét követő időszakban teljesített szolgáltatások ellenértékeként felszámított díjak tekintetében kell a csökkentésnek érvényesülnie.
-
Az előző év azonos időszakához képest - a rezsicsökkentés ellenére – magasabb összeg szerepelt a számlámon. Mi az oka ennek?
A fizetendő díj összege elsősorban az elfogyasztott mennyiségtől függ, ezért abban az esetben, ha Ön nagyobb mennyiséget fogyasztott, a fizetendő összeg is magasabb lesz, még abban az esetben is, ha a 10%-os csökkentés realizálódik.
-
A villamosenergia-számlámon az elfogyasztott áram díján felül szerepelnek olyan plusz költségek is, mint a rendszerhasználati díjak, illetve egyéb pénzeszközök. Mi az oka ennek?
A fogyasztók által fizetett „áramdíj” több elemből tevődik össze. Tartalmazza egyrészt az áram mint termék árát, a rendszerhasználati díjakat, az ún. egyéb pénzeszközöket, valamint az általános forgalmi adót. A villamos energia árát miniszteri rendelet határozza meg.
Mivel a villamos energia gazdaságosan, nagy mennyiségben nem raktározható, és különálló vállalkozások közreműködésével jut el a felhasználási helyre – jogszabály alapján - rendszerhasználati díjakat kell fizetni a villamos hálózatokon való továbbítás ellenértékeként. A rendszerhasználati díj több elemből tevődik össze, ezek közül egyes díjelemeket – mivel függetlenek az energiafogyasztástól – akkor is meg kell fizetni, ha a fogyasztó egyáltalán nem fogyasztott áramot az adott hónapban, más díjelemek pedig az elfogyasztott áram mennyiségétől függenek. A rendszerhasználati díjak mértékét és alkalmazásuk feltételeit országos szinten a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozata állapítja meg egységesen az adott évre.
A rendszerhasználati díjakon felül a jogszabályban meghatározott mértékű egyéb pénzeszközöket is kötelesek külön szerepeltetni a számlákon. Ez a kategória tartalmazza a szénipari szerkezetátalakítási támogatás díját, a kedvezményes árú villamosenergia-támogatást, valamint a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díjat.
Jogszabály írja tehát elő ezen díjak mértékét, felszámítását és a számlákon történő tételes szerepeltetését.
A rezsitörvény a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényt (továbbiakban: Ht.) érintő módosításai alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét 2013. július 1-jétől 2014. december 31-éig úgy kell megállapítani, hogy a természetes személy ingatlanhasználó részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) nem haladhatja meg a 2012. április 14. napján alkalmazott díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát. Ha a 2012. április 14-ét követően 2013. június 30-ig alkalmazott díj a 2012. április 14-én alkalmazott díjnál alacsonyabb, akkor a 2013. július 1. után alkalmazandó díj számításánál ezt – több alacsonyabb alkalmazott díj esetén a legalacsonyabbat – kell a számítás alapjául venni.
-
Távhőszolgáltatást veszek igénybe, más lakásokhoz képest aránytalanul sokat kell fizetnem, így a rezsicsökkentés sem érezteti hatását maradéktalanul. Mit tehetek?
A társasházak esetében a fűtésre használt hőmennyiség mértékének megállapításához az épületet ellátó hőközpontban lévő, hiteles hőmennyiségmérőn mért adat szolgál alapul. A mért adatoknak megfelelő díj megosztására három lehetőség áll a lakók rendelkezésére, és mindhárom lehetőségnek egyaránt vannak előnyei és hátrányai.
Az első módszer a hődíj légköbméter arányok szerinti megosztásán alapul. Ez a mód leginkább a kisebb lakásokban élő lakóknak kedvez, és hátránya, hogy egy nagyobb lakással rendelkező tulajdonos gyakran hiába próbál takarékoskodni, mivel a díjat valamennyi lakó közös fogyasztása határozza meg, így a takarékoskodni próbáló nagyobb lakással rendelkező (annak ellenére, hogy „lecsavarta a radiátort”) többet fizet a folyamatosan túlfűtő, kisebb lakással rendelkező szomszéd lakó miatt.
A második nyitva álló lehetőség a költségmegosztók alkalmazása. Ez a megoldás leginkább a nagyobb lakásban élőknek kedvez. A költségmegosztók alkalmasak arra, hogy a hitelesen mért hőmennyiséget szét lehessen osztani akár lakásonként vagy nagyobb egységenként. Az így meghatározott arányok alapján kiszámítható, hogy a közös fogyasztásból mennyi jut az egyes lakásokra.
A harmadik megoldás a lakásonkénti „mini” hőközpontok üzembe helyezése. Ebben az esetben a lakást egy saját hőközpont látja el, így az elszámolás a fogyasztó tényleges fogyasztásán alapul. A távhőszolgáltató pedig nem a társasházzal, hanem magával a fogyasztóval áll szerződéses jogviszonyban.
A fűtési költségmegosztók használatával kapcsolatban jogszabály állapít meg részletszabályokat. Sok esetben megoldást jelenthetne, ha a társasház közgyűlése korrekciós tényezők alkalmazása mellett döntene, mivel a jogszabály a korrekció alkalmazása során különböző nagyságú tényezőket határoz meg a földszinten, illetve a legfelső emeleten elhelyezkedő épületrészek, sarokhelyiségek, valamint az északi oldalon található épületrészek esetén.
Jogszabály vezette be a földgázszolgáltatás tekintetében az I. és II. árkategóriát. Az I. árkategória (alacsonyabb) díjszabása szerint maximálisan vételezhető mennyiség naptári évenként 41.040 MJ. Amennyiben az Ön fogyasztása a fenti mennyiséget nem lépi túl, a számlákban kizárólag az I. árkategória szerinti egységár kerül alkalmazásra.
Amennyiben azonban az Ön fogyasztása meghaladja a 41.040 MJ mennyiség időarányosan kiadható részét (figyelembe véve az aktuálisan beállított fogyasztási profilt), akkor a számlákban az I. árkategória szerinti egységár mellett a fennmaradó mennyiségre a magasabb II. árkategória szerinti egységár kerül alkalmazásra.
-
A gázórán m3-ben olvasható le a gázfogyasztás, a szolgáltató ennek ellenére MJ érték alapulvételével állítja ki a számlát. Mi az oka ennek?
A jogszabály alapján a földgáz vásárlója által fizetendő gázdíj összegét
o a szolgáltatott (átvett) földgáz köbméterben mért és gáztechnikai normál állapotra átszámított térfogatának,
o a mérési időszakra meghatározott fűtőértéknek, valamint
o az egységnyi hőmennyiségre vonatkozóan megállapított gázdíjnak
az összeszorzásával kell megállapítani.
Mivel a felhasználók számára a gáz minőségében rejlő, felszabadítható hőmennyiség a lényeges – és az ország azon területein, ahol a fűtőérték alacsonyabb, a fogyasztókat hátrány érné a köbméter alapú elszámolás miatt –, illetve a szolgáltató is állandó és megfelelő minőségű gáz szolgáltatására vállal felelősséget, ezért mindkét fél számára az a kézenfekvő, ha a számlán ehhez a fűtőértékhez rendelik hozzá az egységárat, ezáltal is megvalósítva az egységes elszámolást.
A jogalkotó a földgáz egységárát nem a mérőórán mért köbméterhez, hanem a fűtőértékhez kötötte, így nem az a releváns információ, hogy egy köbméter földgáznak mennyi az egységára, hanem az, hogy egy MJ hány forintba kerül. Mindezekből következik, hogy ezen energiahordozót ugyan köbméterben mérik a szolgáltatók, de halmazállapota miatt a számlázás során ez a köbméterben mért érték korrigálásra kerül. A jogalkotó a korábbi köbméter alapú számlázást többek között a fogyasztói jelzések alapján módosította a jelenlegi rendszerre az igazságosabb fizetési helyzet megteremtése érdekében, ugyanakkor ez nem vitásan a számlázás bonyolultabbá válását vonta maga után.
-
A földgázszolgáltatás igénybevétele esetén alapdíjat kell fizetnem, pedig azért nem nyújt szolgáltatást a vállalkozás. Mi az oka ennek?
Az egyetemes szolgáltatás árát a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI.25.) KHEM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) állapítja meg. Az egyetemes szolgáltatás hatósági ára – valamennyi értékesítési kategóriában – a gázdíjból, valamint az alapdíjból tevődik össze.
A Rendelet értelmében az alapdíj az a díj, amelyet a felhasználó a jogszabályban előírt ellátási kötelezettségen alapuló szolgáltatás rendelkezésre állásáért a szerződési időszakra vonatkozóan fizet. Az alapdíj tehát a fogyasztás mennyiségétől függetlenül fizetendő, míg ezzel ellentétben a gázdíj az elfogyasztott földgáz mennyisége után fizetendő díjelem. Az ellátó rendszerben attól függetlenül, hogy a fogyasztó aktuálisan nem fogyaszt energiát, merülnek fel költségek (például mérés, leolvasás, karbantartás stb. miatt). Az ilyen jellegű, állandónak tekinthető költségek a rendszerüzemeltetőknél folyamatosan jelen vannak, ezért szükséges, hogy fogyasztásától függetlenül minden fogyasztó havi egyenlő részletekben megfizesse a szolgáltató rendelkezésre állásáért fizetendő alapdíjat.
-
Üdülőingatlan esetében aránytalanul magas a szemétszállításáért fizetendő díj, miért kell díjat fizetnem, ha nem is veszem igénybe a szolgáltatást?
Jogszabályi felhatalmazás alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben állapítja meg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályait, valamint a díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket. Ennek során az üdülőingatlanok, illetőleg időlegesen használt ingatlanok esetében hónapokban vagy negyedévekben meghatározott mértékű használati szezont kell megállapítani. A fizetendő közszolgáltatási díj megállapításánál a használati szezon időtartamát kell alapul venni, de az nem lehet kevesebb az állandóan lakott ingatlan tulajdonosára meghatározott éves díj 50%-ánál. Jogszabály alapján a közszolgáltatás igénybe vétele és díjának megfizetése kötelező.
Földgázszolgáltatás esetén – amennyiben a társasház közvetlenül áll szerződéses jogviszonyban az egyetemes szolgáltatóval – akkor mind a 20m3/óránál kisebb gázmérővel rendelkező társasházak, illetve a 20m3/óra és annál nagyobb kapacitással rendelkező, egyetemes szolgáltatásban vételező lakossági felhasználók gázdíjai és alapdíjai is csökkennek.
Víziközmű-szolgáltatás területén lakossági felhasználók esetében kell a 10%-os csökkentésnek megvalósulnia. Lakossági felhasználónak minősül az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű-szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet.
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybe vevő természetes személy ingatlantulajdonos által fizetendő közszolgáltatási díj vonatkozásában kell a 10%-os csökkenésnek realizálódnia. A társasházat a díjcsökkentés a társasházat alkotó azon albetétek vonatkozásában illeti meg, amelyeket természetes személy ingatlanhasználó használ. Ez a rendelkezés vonatkozik a lakásszövetkezetre is. Mindkét esetben a társasháznak és a lakásszövetkezetnek kell szerződnie a közszolgáltatóval.
Amennyiben az épület fenntartását, üzemeltetését végző gazdálkodó szervezet szerződött földgáz-, víziközmű-szolgáltatásra, illetve hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra az adott szolgáltatóval – tekintettel arra, hogy ebben az esetben a gazdálkodó szervezet nem minősül lakossági fogyasztónak, felhasználónak, természetes személy ingatlanhasználónak, sem társasháznak – akkor a földgázszolgáltatás, víziközmű-szolgáltatás, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás vonatkozásában a 10%-os csökkentés nem realizálódik.
A rezsicsökkentés megvalósulását a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult vizsgálni. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a szolgáltató nem érvényesítette a jogszabályban előírt díjcsökkentést az Ön vonatkozásában, úgy lehetősége van a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségénél hatósági eljárást kezdeményezni. (Kéményseprőipari-közszolgáltatás vonatkozásában a hatóság azt jogosult vizsgálni, hogy tájékoztatta-e a fogyasztókat a szolgáltató a csökkentésről.) Az elsőfokú eljárás lefolytatásának jogszabályi feltétele, hogy a kérelem benyújtása előtt Ön igazolható módon a szolgáltatóhoz fordult panaszával.
A területi felügyelőségek elérhetőségeit megtalálja ezen a linken.
Készítette: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság