2013. július 1-jétől lényegesen megváltoztak a dohánytermék-értékesítés fogyasztóvédelmi szabályai. Az előírások alapvető célja a dohányzásnak a fiatalkorúak körében történő visszaszorítása, ennek érdekében a fiatalkorúak dohánytermékhez jutásának megakadályozása.
Fontos szabály, hogy 18 éven aluli személy nem léphet be a Nemzeti Dohányboltba és ott nem vásárolhat dohányterméket. Kétség esetén a dohánytermék-kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni, ennek hiányában a kiszolgálást meg kell tagadni és felszólítani az üzlethelyiség elhagyására!
A fogyasztóvédelmi hatóság – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján – az olyan vállalkozást, amely az idézett tilalmakat megszegi, bírság kiszabásával sújtja.
A fiatalkorúak védelmét szolgáló tilalmak részletei a következők:
A korábbi szabályozáshoz hasonló – fiatalkorúak védelmét célzó – rendelkezéseket fogalmazott meg a jogalkotó, amikor előírta, hogy
-
amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy a dohánytermék értékesítési helyére (dohányboltba, elkülönített helyre) fiatalkorú személy lépett be, illetve a dohányterméket fiatalkorú kívánja megvásárolni, a dohánytermék-kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni.
-
amennyiben a fogyasztó az életkorát nem igazolja, vagy bebizonyosodik, hogy a fogyasztó fiatalkorú, részére semmilyen termék nem értékesíthető, és azonnal fel kell szólítani őt arra, hogy a dohánytermék értékesítési helyét hagyja el. Ha ez nem történik meg, a dohánytermék értékesítése, illetve a dohányboltban más e törvény alapján a dohányboltban forgalmazható termék értékesítése sem folytatható még az arra jogosult fogyasztó részére sem.
-
amennyiben a felszólított fogyasztó a felhívás ellenére nem hagyja el a dohánytermék értékesítésének helyét, a dohánytermék-kiskereskedő a rendőrhatóság intézkedését kérheti.
A fentieken túl a dohánytermék-kiskereskedő köteles a dohánytermék értékesítését megtagadni abban az esetben is, ha annak gyanúja merül fel, hogy a nem fiatalkorú fogyasztó a dohányterméket fiatalkorú részére történő továbbadás céljából kívánja megvásárolni.
A fiatalkorúak védelmét szolgáló tilalmakon túl, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a nemzeti dohánybolt kialakítására, a fogyasztók tájékoztatására, a panaszkezelésre és a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó előírások megtartását is.
További, a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe utalt rendelkezések:
Kötelező előírások önálló dohánybolt esetén
A törvényi szabályok értelmében a dohánybolt külső felületén mindössze a következőket lehet és kell jól láthatóan megjeleníteni:
· „Nemzeti Dohánybolt” felirat,
· olyan kör alakú jelzés, melynek átmérője legalább 40 centiméter, és amelyen fehér alapon fekete nyomtatással megjelenítésre kerül a következő szám: „18”, azzal, hogy a kör alakú jelzés külső kerületén legalább egy 4 cm vastagságú külső, piros gyűrű látszik,
· a dohánybolt nyitva tartására és üzemeltetőjére vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatok,
· a koncessziós szerződésben meghatározott, a dohányboltra utaló egységes jelzés,
· jogszabály alapján dohányboltban forgalmazható termék(ek) forgalmazása esetén az ilyen termék(ek)re utaló felirat vagy ábra.
A dohánybolt külső felületén – a felirat és az egységes jelzés kivételével – semmilyen olyan kép, látvány vagy szöveg nem jeleníthető meg, amely dohánytermékre, dohányterméket kiegészítő termékre, illetve dohányzásra utal - ez a szabály az egyéb forgalmazható termékek tekintetében is előírás.
A törvényben említett koncessziós szerződés értelmében a „Nemzeti Dohánybolt” feliratot a vállalkozás köteles legalább a dohánybolt portáljának (bejáratának) a szélességével megegyező méretben a portál, bejárat fölött maradandó fa, fém, vagy műanyag, illetve ezek kombinációjából készült táblán biztonságosan elhelyezve megjeleníteni. Mindehhez képest a dohánybolt külső felületén kötelezően megjelenítendő feliratokat úgy kell elhelyezni, hogy ezen felirat(ok) a „Nemzeti Dohánybolt” feliratnál nagyobb helyet nem foglalhat(nak) el, azt nem takarhatja/-ák ki.
Az egyéb termékekre utaló felirat vagy ábra természetesen nem utalhat sem dohánytermékre, sem dohányterméket kiegészítő termékre, kivéve a Nemzeti Dohánybolt feliratot és az egységes jelzést. A dohánybolt kirakatában ugyanakkor sem lehet kiegészítő termékeket elhelyezni, mint pl. vízipipa, pipa, öngyújtó, cigarettatárca, stb.
Kötelező előírások elkülönített hely esetén
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdtv.) előírásai szerint abban az esetben, ha a dohánytermék-kiskereskedelmet a törvény a dohánybolton kívül is lehetővé teszi, úgy az ilyen üzletben a dohánytermékek értékesítését csak elkülönített helyen lehet folytatni, ilyen esetben feliratra és a kör alakú jelzésre előírtakat az elkülönített helyen kell jól láthatóan megjeleníteni. Az elkülönített hely fogalmát a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet határozza meg.
E szerint térben leválasztott helyiségrésznek minősül az elkülönített hely, ha az az üzlet más részeitől legalább mozgatható vagy rögzített, nem átlátszó térelválasztóval, így különösen paravánnal vagy függönnyel elkülönül. Elkülönített hely tehát az üzletben fenntartott olyan, térben leválasztott helyiségrész, amely a dohányterméknek az üzletben kötött egyéb jogügyletektől elkülönített módon történő értékesítését teszi lehetővé úgy, hogy a dohánytermék az üzletben megforduló fiatalkorú számára sem a dohánytermék fogyasztó számára történő értékesítésekor, sem azt megelőzően, illetve azt követően ne legyen látható.
A dohánytermék fizikai átadására minden esetben az elkülönített helyen belül kerülhet sor, adott esetben – ha az üzlet üzemeltetője és a koncesszió jogosultja ugyanazon személy – az értékesítés más elemei (például az áru pénztárgépben való rögzítése) történhetnek az elkülönített helyen kívül is.
A fogyasztók tájékoztatását szolgáló és a panaszkezelésre vonatkozó előírások
Az Fdtv. tájékoztatási kötelezettséget is előír a kereskedő számára. A törvényi rendelkezés szerint a dohánytermék-kiskereskedő a fogyasztó kérdésére köteles a dohányzás ártalmairól az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást adni. Fontos előírás továbbá, hogy a dohányboltban jól látható és olvasható feliratot kell elhelyezni, amely tájékoztatja a fogyasztót
· a vállalkozás székhelyéről,
· a panaszügyintézés helyéről (ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével), és
· a panaszügyintézés (adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó) módjáról, valamint
· ha a panaszokat ilyen módon is fogadja, akkor a vállalkozás elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról.
Mindezeken túl a dohányterméket árusító üzlethelyiségben ki kell helyezni az alábbi két egészségvédelmi figyelmeztetés valamelyikét szembetűnően, kontrasztos háttérben, jól olvashatóan, tartósan, magyar nyelven:
· „A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében élők egészségét!”,
· „A dohányzás halált okozhat!”
A Nemzeti Dohányboltokkal kapcsolatos gazdasági reklámtevékenység
A július 1-jétől hatályba lépő új jogszabályi rendelkezések értelmében - a reklámtörvény módosításának eredményeképpen - bármilyen, a nemzeti dohányboltban közzétett dohányterméket népszerűsítő reklám jogsértőnek minősül, függetlenül annak tartalmától vagy méretétől. Ehhez képest önmagában a nemzeti dohánybolt reklámozása nem tilos. Fontos ugyanakkor, hogy a marketing tevékenység során figyelemmel kell lenni arra, hogy a reklámok dohánytermék – a Nemzeti Dohánybolt megnevezés kivételével – nevét, képét (fotóját, látványát) sem csomagolva, sem anélkül nem tartalmazhatják, illetve nem utalhatnak dohányzásra.
Amennyiben a Nemzeti Dohánybolt reklámja szabadtéri reklámhordozón kerül közzétételre (pl.: dohánybolt mellett elhelyezett megállító tábla), abban az esetben a koncessziót gyakorló köteles jól azonosítható módon feltüntetni rajta a közzétevő cégnevét, illetve nevét, továbbá székhelyét, illetve lakóhelyét.
Amennyiben egy nemzeti dohányboltot üzemeltető vállalkozás rendelkezik internetes weblappal, a dohánytermékek reklámozása nélkül az a tény, hogy a vállalkozás dohánytermékek értékesítésével is foglakozik, megjelenhet a weblapon. Egy dohánybolt reklámozása pl. szórólappal vagy plakát közterületen történő elhelyezésével, vagy a helyi nyomtatott médiában megjelentetett hirdetéssel is történhet, de kizárólag dohánytermékek reklámozása vagy dohányzásra utaló képek nélkül.
Átmeneti időszak
Az Fdtv. értelmében azok a kiskereskedők, akik a rendelkezések hatálybalépését [azaz 2013. július 1-jét] megelőzően dohánytermékek értékesítésére jogosultak voltak, július 1-jét követően dohányterméket a dohánytermék-nagykereskedőktől már nem vásárolhatnak, és a meglévő dohánytermék-készletük értékesítését legfeljebb a hatályba lépést követő 15 napig - azaz július 15-ig - folytathatják. Erre tekintettel nem minősül jogsértőnek, ha 2013. július 1. és 15. között dohányterméket nemzeti dohánybolton kívül értékesít az, aki korábban jogosult volt ezen tevékenységre.
Továbbá nem minősül ebben az időszakban jogsértőnek, ha a dohánytermék értékesítés az üzletben nem elkülönített helyen történik.
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság