Az Önök kérése volt: összefoglaló a fogyasztóvédelmi politika változásairól

Az előző hónapokban arról kérdeztük a véleményüket, hogy Önök nyomon követték-e a fogyasztóvédelmi politika elmúlt években bekövetkezett változásait. Az olvasók és egyben szavazók 43,47%-a (2288 szavazat) figyelemmel kísérte a fogyasztóvédelmi terület változásait. A szavazók 33%-a (1745 szavazattal) úgy válaszolt, hogy nem kísérte figyelemmel a bekövetkezett változásokat, de szívesen olvasna róla egy összefoglalót. Kérésüknek eleget téve az alábbiak olvashatják a fogyasztóvédelmi szakterület hatósági jogalkalmazás területét érintő legfontosabb változásokat, vívmányokat a 2010-es év közepétől.

2010-ben mind a hatóságnál, mind a minisztériumokban megindult a jogszabály-módosításokat célzó intenzív műhelymunka, amelynek célja volt, hogy a hazai szabályozási környezet még inkább védje a fogyasztókat, elsősorban azokon a területeken, ahol az állampolgárok a legkiszolgáltatottabbak, legyen szó energiaügyekről, pénzügyi szolgáltatásokról vagy a termékbemutatókon tapasztalható alapvető problémákról.

Az új országgyűlésen belül állandó fogyasztóvédelmi bizottság alakult, amelynek ülésein számos olyan probléma került a felszínre, amelyek megoldása érdekében fokozott együttműködésre van szükség. A hatóság 2010-ben számos társhatósággal, civil szervezettel kötött együttműködési megállapodást, amelynek célja a hatékonyabb és intenzívebb fogyasztói érdekvédelem biztosítása volt. Valamennyi szomszédos ország fogyasztóvédelmi hatóságával megszülettek azok a megállapodások, amelyek alapján a rendszeres tapasztalatcsere útján, közös ellenőrzésekkel a határon átnyúló fogyasztói problémák is könnyebben orvosolhatók.

A kiszolgáltatott fogyasztók védelme mellett a hatósági jogalkalmazás is változtatott a kis- és középvállalkozások vonatkozásában a korábbi gyakorlaton, érvényesítve a fokozatosság, az arányosság és a méltányosság elveit. A hatóság ellenőrzései során egyre inkább partnernek tekinti a vállalkozásokat, a kisebb súlyú, azonnal pótolható hiányosságokért nem bírságol, cserébe azt várja, hogy a jogkövető magatartás növelje a fogyasztói elégedettséget. Az ellenőrzési statisztikák azt mutatják, hogy a „fenyegető hatóság képének a száműzése mellett is javulhatnak a mutatók.

2010-ben hangsúlyozottan előtérbe került a nemzetközi együttműködések fontossága, tekintettel arra, hogy 2011. első félévében Magyarország töltötte be az EU soros elnöki tisztét. A határon átnyúló problémák hatékony kezelése szempontjából rendkívül fontos változás volt, hogy 2011. január elsejétől az NFH működteti a hazai Európai Fogyasztói Központot.

A fogyasztók és a vállalkozások közvetlenebb elérése érdekében a hatóság új kapcsolattartási formákat alakított ki (Facebook, tematikus hírlevelek, RSS).

2010-ben a hatóság eltervezte, hogy 2011-ben a jogkövető vállalkozások tekintetében ún. pozitív lista indul, és tapasztalatokat fog adni a későbbiekben bevezetendő „fogyasztóbarát” embléma kritériumrendszerének kidolgozásához is.

2011-ben a jogalkotás előtt is fontos feladatok álltak: a fogyasztóvédelmi törvény módosítása mellett – részben a hatóság kezdeményezésére – egyes ágazati jogszabályokhoz is „hozzá kellett nyúlni”, hogy hozzájáruljanak a hatékonyabb fogyasztóvédelemhez.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkájában jelentős változást hozott a 2011. év. Mindenekelőtt az új szervezet adta feladatokat kellett elvégezni, 2011 január elsejét követően a fogyasztóvédelmi felügyelőségek a kormányhivatalok szervezetébe integrálódtak, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak pedig a szakmai irányítás keretein belül kellett biztosítania a folytonosságot a hatósági munka tekintetében. Az átállás zökkenőmentesen zajlott le, az új felállásban pedig egy hatékony munkamegosztáson alapuló, eredményes és költségkímélőbb módszereket alkalmazó szervezetrendszer jött létre.

Beérett az a jogalkalmazási politikában bevezetett változás is, amelynek célja volt, hogy a vállalkozások is érdekeltek legyenek a jogszabályi előírások betartásában. Nem csupán azért, mert az első esetben a felügyelőségek nem bírságoltak, hanem azért is, mert a jogkövető magatartást a hatóság külön is értékelte a pozitív listára való felkerülést igazoló bizonyítvánnyal. Az alternatív ösztönző eszközöket mind a fogyasztók, mind a vállalkozások üdvözölték, ez kiderült többek között a második félévben lebonyolított Fogyasztóvédelmi Konzultáció kérdéseire adott válaszokból is.

A 2011-es ellenőrzések eredményeiből alapján két fontos tapasztalat volt leszűrhető. Az egyik, hogy sok területen tovább javult a kifogásolási arány, azaz a kereskedők és a szolgáltatók egyre nagyobb arányban tartják be a vonatkozó jogszabályi előírásokat. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a területeket sem, amelyekkel kapcsolatban kiderült, hogy jogszabályváltozások nélkül nehezen kezelhető problémákkal találja magát szembe a fogyasztó. Ilyen többek között a már sajnos slágertémává vált termékbemutatós kirándulás.

A másik fontos tanulság, hogy a vállalkozások nem éltek vissza a hatóság jogalkalmazási politikájában eszközölt változtatásokkal, azaz nem követtek el jogsértés azért, mert tudták, első körben megúszhatják a pénzbeli szankciót.

2011. februárban elindult a hatóság különleges szolgáltatása, a hétvégi telefonos ügyfélszolgálat.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a 2011. márciusában elindult pozitív listára egyre többen szeretnének felkerülni, mind nagyobb számban jelentkeznek olyanok, akik maguk kérik a hatósági ellenőrzést. A konzultációban több tízezren vettek részt, és alapjaiban támogatták a hatósági gyakorlatot, és hasznos válaszokat fogalmaztak meg a fogyasztók a jövőre nézve is.

2011-ben megfogalmazásra került a fogyasztóvédelmi törvény módosítása, mely 2012-ben került a parlament elé, amitől a fogyasztóvédelem állami, szakmai és a civil szektorban dolgozó szereplői egyaránt sokat vártak. 

A Fogyasztóbarát Embléma pályázati rendszer bevezetésére az előkészületek és a kritériumrendszer kidolgozása 2011-ben megkezdődött.

2011. júliusában elindult a hatóság hivatalos fórumoldala a www.nfhforum.hu weboldalon, ahol mára már közel 1300 bejegyzés bizonyítja, hogy erre a platformra is szükség van a fogyasztói tájékoztatás kapcsán.

2011. novemberében indult útjára a minőségi fogyasztást előtérbe helyező Nemzeti Fogyasztói Termékkosár a www.termekkosar.hu oldalon.

A hatóság munkájában láthatóan előtérbe került a prevenció. A változó jogalkalmazás nemcsak azért tekinthető előrelépésnek, mert azt a vállalkozások jól fogadták, hanem azért is, mert a tapasztalatuk alapján a cégek nem éltek és nem élnek vissza a látszólag engedékenyebb hatósági hozzáállással. Pontosan érzik azt, hogy a hatóság partnernek tekinti őket, és ezt ők is viszonozzák.

A továbblépésnek a hagyományos hatósági szerepkörből számos egyéb megnyilvánulása is ismertté vált az elmúlt időszakban. A jogszabályokat betartó, tisztességesen működő vállalkozások listáján már több mint 1.800 cég szerepel, egyre inkább rangot jelent felkerülni a pozitív listára.

A 2012. tavaszán elindított Fogyasztóbarát Vállalkozás minősítés elnyerésére is több jelentkező volt, akik bizonyítani kívánják, hogy többet tesznek a fogyasztói elégedettségért, mint ami a jogszabályok alapján elvárható.

A fogyasztók is aktívabbak, a minőségi és fogyasztóvédelmi szempontból biztonságos árukat tartalmazó Nemzeti Fogyasztói Termékkosárba egyre többen ajánlanak terméket, kifejezve a valódi érték és minőség melletti elkötelezettségüket.

Az új, preventív és ösztönző eszközök tehát ugyanúgy beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, mint a változó jogalkalmazás, a hatóság ezért továbbra is a megkezdett úton halad tovább.

Az állami fogyasztóvédelemben a 2012-es év elsősorban a kormány IV-es számú középtávú fogyasztóvédelmi politikájában meghatározott elvek, prioritások, feladatok mentén zajlott, a fogyasztóvédelmi törvény módosításával, valamint az egységes piacfelügyeleti törvény elfogadásával újabb lépést tettek az eddiginél is magasabb szintű szabályozás felé.

A kapcsolódó cselekvési tervben rögzítettek közül a hatóság valamennyi, a szervezetet és az állami szférát érintő feladatot határidőre elvégezte.

A kormányzat célul tűzte ki a fogyasztóvédelemben az alternatív ösztönző eszközök bevezetését, illetve a meglévők továbbfejlesztését. Ennek a feladatnak eleget téve a hatóság kiterjesztette a jogkövető vállalkozások munkáját elismerő pozitív lista rendszerét, a honlapon szereplő több, mint 1800 vállalkozás a példa arra, hogy a jogszabályok tiszteletben tartásával is lehet működő vállalkozói tevékenységet végezni Magyarországon.

A Fogyasztóbarát Tanúsítási Rendszer bevezetésével azokra a cégekre kívánták ráirányítani a figyelmet, amelyek a fogyasztói kultúra és a fogyasztói elégedettség fejlesztése érdekében tettek a jogszabályok betartásán túlmutató lépéseket.

A fogyasztói tudatosság erősítésére elindult a legújabb hatósági kezdeményezés is, az Okoskosár elnevezésű interaktív programmal a legkisebbeket, az óvodás és kisiskolás korúakat célozták meg.

A fogyasztóvédelmi hatóság a hagyományos piacfelügyeleti tevékenység keretében folyamatosan igyekezett kiszűrni a kereskedelemből mindazokat a termékeket, amelyek biztonsági okok miatt nem kerülhetnek a fogyasztók kezébe. Az ezzel kapcsolatos aktivitás a tavalyi évhez képest tovább fejlődött, az Európai Unió veszélyes termékek riasztási rendszerében a magyar hatóság jelenleg az első helyen áll.

A nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztésére sok figyelmet fordított a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, miután tavaly valamennyi határmenti országgal működő kapcsolatot építettek ki, az idén megtörtént a kelet felé való nyitás, ami nem csupán a Magyarországra látogató kínai fogyasztóvédelmi delegációval való kapcsolatfelvételben nyilvánult meg, hanem az itt működő kínai vállalkozások szakmai, jogi felkészítésén keresztül is.

2013-ban várhatóan elindul a Nemzeti Fogyasztói Termékkosár program harmadik modulja, amely a mindennapok gazdálkodásához nyújt majd segítséget.

Továbbfejlesztésre kerül a fogyasztóbarát minősítés és a pozitív lista rendszere, új lehetőségeket biztosítva a fogyasztók érdekei mentén tenni akaró cégek számára. A kínai vállalkozásoknak szóló tájékoztató folyamatokat pedig egy felsőoktatási intézménnyel karöltve, akkreditált képzés formájában tervezik kiteljesíteni.

2013 fő feladatai közé tartozik azon területek rendbetétele, ahol továbbra is a legtöbb panasz, probléma van, és ahol az érintett fogyasztói réteg kiszolgáltatottsága a megszokottnál is nagyobb odafigyelést indokol. Ennek megfelelően kiemelt szerepet kap az energiaszolgáltatók gyakorlatának ellenőrzése, a panaszok ugyanis komoly problémákra világítanak rá, olyanokra, ahol a fogyasztó, az ügyfél csekély eséllyel tudja csak érvényesíteni az egyébként jogosnak tűnő igényét.

A hatóság eredményeket vár a termékbemutatókkal egybekötött kirándulásokkal kapcsolatos panaszok csökkentése terén is. Az elsősorban az időseket érintő problémák megoldása érdekében a fokozott hatósági jelenlét mellett a jogszabályok szigorítása is a lehetséges eszközök között szerepel.

Az idősekkel, a nyugdíjaskorúakkal kapcsolatos hatósági tervek magukban foglalják a közvetlen, helybe vitt információk átadását, az látszik ugyanis, hogy az időseket érintő legtöbb probléma megelőzhető lenne megfelelő tudással, a szükséges információk hatékony alkalmazásával. Az idősek fogyasztói tudatosságának növeléséhez persze más eszközök kellenek, így a különböző érdekképviseletek segítségével, kiadványokkal, személyes kérdésfeltevést lehetővé tevő fórumokon keresztül igyekeznek majd átadni az ismereteket.

;Consumers,Businesses;profiles/nfh/import/news/img/fogyvedpolitika_2012.jpg A nap híre (2013.02.01) - Hosszú távú elköteleződés az üdülési jog!;2013/02/01 08:30:00;

Egyre több fogyasztó vásárol üdülési jogot az éves szabadság és pihenés eltöltése érdekében. Az üdülési jog megvásárlásával a fogyasztók hosszú távra, rendszerint 15, 30 vagy 50 évre vállalnak kötelezettséget, amely általában jelentős anyagi kiadással is együtt jár. Az üdülési jogot tartalmazó megállapodás egy speciális szerződés, amely fogyasztóvédelmi szempontból különösen érzékeny problémákat vet fel, és ezért különösen fontos a kellő körültekintés és óvatosság a fogyasztók részéről.

Az Európai Fogyasztói Központ Magyarország (EFK) kiemelt feladatának tartja az üdülési joggal kapcsolatos fogyasztói ismeretek bővítését és az üdülési jog kockázatainak megismertetését a fogyasztókkal.

Dr. Kriesch Attila, az EFK igazgatója a Hír TV Panaszkönyv című műsorában beszélt az üdülési joggal kapcsolatos tudnivalókról, valamint arról, hogy hogyan lehet az esetleges későbbi problémákat és anyagi veszteséget elkerülni. A beszélgetés itt nézhető meg:

 

 forrás: Hírtv

Emellett az üdülési joggal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról az EFK egy kiadványt is készített, amely a központ honlapjáról az alábbi linken érhető el:

http://www.magyarefk.hu/pdf/kiadvanyok/timeshare.pdf

;Consumers,Businesses; Vásárlás után mindig nézze meg a nyugtát! ;2013/02/01 08:10:00;

Az elmúlt év végén egy fogyasztói bejelentés alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége ellenőrzött egy szolnoki élelmiszer áruházat, miután egy felháborodott vásárló arról tájékoztatta a felügyelőséget, hogy az áruházban betétdíjat számoltak fel neki a megvásárolt dobozos sörök után. A szolnoki felügyelők rögtön ellenőrizték is az áruházat, a gyanú pedig beigazolódott. 

A próbavásárlás alkalmával kiderült, hogy több akciós dobozos sör után is betétdíjat számolnak fel tévesen a pénztárnál. Mint a vizsgálat során kiderült, a hibát a kasszarendszer informatikai hibája okozta.

A felügyelőség megállapította, hogy a hiba nyitás utáni észlelése ellenére az érintett termékek árusítását az áruház nem állította le azonnal, a problémát csak délutánra sikerült orvosolni. Azok közül, akik a vásárlásról kapott nyugtát átnézték többen visszakapták a tévesen felszámított pénzüket, de valószínűen sokan tudtukon kívül megkárosítva távoztak.

Ez is egy jó példa arra, hogy még a napi rutin bevásárlások alkalmával is érdemes a kapott nyugtát tételesen átnézni.

;Consumers,Businesses; A nap híre (2013.01.31) - A győri nebulók is ismerkedtek az „Okoskosár” programmal;2013/01/31 08:30:00;

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2013. január 29-én 9-10 éves gyermekek számára informatika tanórán fogyasztóvédelmi ismeretekből tájékoztatást és játékos bemutatót tartott az „Okoskosár” program keretében.

A Nádorvárosi Főigazgatóság Gárdonyi Géza Általános Iskolájában a bemutató óra előtt sajtótájékoztatóra került sor, ahol Csákiné dr. Gyuris Krisztina, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgató-helyettese, Széles Sándor kormánymegbízott, dr. Bedecs Valéria igazgató, valamint Miklósi Zoltán, az iskola igazgató-helyettese vett részt. A tájékoztatón az „Okoskosár” program életre hívásáról és fontosságáról, a gyermekek fiatal korban történő neveléséről esett szó. 

 

forrás: Oxygen, www.kisalfold.hu  .

A játékos bemutatón az iskola harmadik osztályos tanulói vettek részt. Megismerkedtek a honlap felépítésével és tartalmával, ahol a szórakoztató totó kitöltése, színező oldalak, különböző játékok (puzzle, kvíz, memória játék) keltették fel a diákok figyelmét.

Ezután játékos formában ismerkedhettek meg egészséges és kevésbé egészséges termékekkel, azok címkézésével, az élelmiszerek felhasználhatósági idejével, az eladási árak feltüntetésével és az egységár fogalmával.

A gyermekek nagy érdeklődéssel és lelkesen vettek részt a közös feladatokban, aktívan jelentkeztek a feltett kérdések megválaszolására és szívesen szerepeltek a megoldások ismertetésénél.

;Consumers,Businesses;profiles/nfh/import/news/img/1.jpg|profiles/nfh/import/news/img/2.jpg Ki védi meg az időseket a termékbemutatók hiénáitól?;2013/01/31 08:09:00;

A – gyakran utazással, kirándulással egybekötött – termékbemutatókkal kapcsolatban eddig is számtalan panasz merült fel, melyekre a Teszt és Piac Fogyasztóvédelmi Egyesület több közleményében is felhívta a figyelmet: agresszív, fenyegető értékesítési módszerek, a jogszabály által biztosított nyolc munkanapos elállási jog megtagadása, méregdrága és gyakran gyenge minőségű termékek, minőségi kifogás esetén a panasz teljes figyelmen kívül hagyása, s a sort még hosszan lehetne folytatni. 

 

Hallgassa meg a témával kapcsolatos rádió riportot (13,5 perc)!

forrás: MR1 - Kossuth Rádió

Mindemellett a Pest Megyei Békéltető Testület (PMBT) is számos fogyasztói panasszal találkozott. Volt, aki azt panaszolta, hogy „büntetésből” – mivel a vidéki városban megtartott bemutatón senki nem vásárolt – a busz visszafelé még egészségügyi szünetre sem állt meg a több órás út alatt.

Megtörtént az is, hogy a budapesti induláskor hiába várta a csoport a buszt a megadott időpontban több órán keresztül, az egyáltalán nem érkezett meg, a szervezők pedig kámforrá váltak, sem a megadott címen, sem telefonon nem lehetett őket elérni – felszívódtak az egyenként mintegy 2000 forintos részvételi díjjal.

Több százezer forintos vételárú csodaágyakat pedig gyorsított hitelbírálattal tukmáltak az idős és kispénzű vásárlókra. Ennek keretében a bank alkalmazottja a helyszínen ún. gyorsított hitelvizsgálatot végzett, s a szerződés még a bemutató napján megköttetett.

Információk szerint a gátlástalan szervezők és ügynökök újabb és újabb módszerekkel próbálják a jellemzően idős embereket vásárlásra bírni. Ezek közül az egyik legfelháborítóbb, amikor a rendezvényen „sorsolást” tartanak. Ezen az összegyűltek előtt nagy csinnadrattával „győztest” vagy „győzteseket” hirdetnek, akik úgy tudják komoly, akár 100 ezer forintos nyereményre számíthatnak. Csak később derül ki számukra, hogy ezt a pénzt nem kapják meg, hanem vásárlás esetén az akár félmillió forintot is meghaladó vételárból „levonásra kerül”.

Előfordult olyan eset is, amikor a „szerencsés nyertesnek” a jelenlévők előtt át is nyújtották „nyereményét”, majd a folyosón egész egyszerűen elvették tőle – mondván, nem gondolja komolyan, hogy ezt a pénzt valóban neki adják, anélkül, hogy vásárolna valamit.

Erre a típusú visszaélésre a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is felhívta a figyelmet egy korábbi hírlevelében. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a hatóság szakemberei a korábbi években öt alkalommal is tartottak ún. témavizsgálatot, melyek során az ellenőrök által feltárt hiányosságok aránya (szaknyelven kifogásolási arány) meghaladta a 70 százalékot – annak ellenére, hogy egyes helyeken az ellenőröket felismerték, illetve bizonyos rendezvényeket meg sem tartottak.

Az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottsága is két alkalommal foglalkozott már – a megítélésünk szerint – tarthatatlan helyzettel, de mindezidáig komoly előrelépés nem történt.

A Pest Megyei Békéltető Testület, valamint a Teszt és Piac Fogyasztóvédelmi Egyesület a fentiek alapján fel kívánja hívni a jogalkotók figyelmét arra, hogy jogszabály-módosítások nélkül nem lehet gátat szabni a visszaéléseknek.

A legsúlyosabb problémákra megoldást jelentene, ha ilyen speciális értékesítési tevékenységet csak megfelelő vagyoni biztosítékkal rendelkező vállalkozás végezhetne, minden egyes rendezvényt előzetes bejelentési kötelezettség terhelne, illetve az ilyen tevékenységet végző vállalkozásoknak meghatározott nyitvatartási renddel működő ügyfélszolgálati irodát kellene működtetniük.

 

;Consumers,Businesses; Tájékoztatás a szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások intézésének ellenőrzéséhez, valamint fogyasztói igények érvényesítésére vonatkozó megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűréséhez;2013/01/31 08:07:00;

Tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatósághoz beérkező fogyasztói panaszok, bejelentések, valamint tájékoztatást kérő levelek többségében a szavatosság, illetve a jótállás témakörét érintik, hatóságunk az idei évben is indokoltnak tartotta e terület országos ellenőrzését. A témavizsgálat keretén belül lefolytatott ellenőrzések célja azon kereskedelmi egységek kiszűrése volt, amelyek a fogyasztók szavatossági és jótállási igényeinek intézését nem a jogszabályoknak megfelelően végzik, valamint e jogintézmények kapcsán tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköző magatartást folytatnak. A területi felügyelőségek munkatársai vizsgálták továbbá a vásárlók könyvébe tett fogyasztói bejegyzések intézésének jogszabályszerűségét. 

Az ellenőrzések során a területi felügyelőségek 795 vizsgált kereskedelmi egységben tártak fel valamilyen jogsértést. A határozatok egy része (521 darab) kizárólag kötelezést tartalmazott, másik része önállóan vagy a kötelezésen túl bírság megfizetését is előírta.

A területi felügyelőségek - a jogsértés súlyára való tekintettel - 273 esetben tartották indokoltnak bírság kiszabását, országosan 67 420 000 Ft összegben.

A fogyasztóvédelmi hatóság az idei évben országos témavizsgálat keretein belül 9 hónapon keresztül ellenőrizte a kereskedelmi egységekben a szavatossági, illetve jótállási jogokkal kapcsolatos kifogások intézését, amelynek részét képezték a próbavásárlással egybekötött helyszíni ellenőrzések, valamint a témában a felügyelőségekhez beérkező fogyasztói panaszok egységes szempontok alapján történő vizsgálata.

A felügyelőségek munkatársai 327 alkalommal vizsgálták a fogyasztói kifogásokról felvett jegyzőkönyvek meglétét, valamint azok tartalmi elemeit, jogsértést ezzel kapcsolatban 208 esetben tapasztaltak. Sajnálatos tény, hogy a kifogások nagy része (151 darab) abból adódott, hogy a kereskedők a fogyasztói kifogásról egyáltalán nem vettek fel jegyzőkönyvet.

Az idei témavizsgálat során összesen 692 esetben ellenőrizték a felügyelőségek a jótállási jegy kiállításával kapcsolatos kereskedői gyakorlatokat és 320 esetben tártak fel valamilyen szabálytalanságot. A kifogásolási arány ugyan javulást mutatott a tavalyi adathoz képest, azonban negatívumként értékelhető, hogy a kifogások csaknem egyharmada az idei témavizsgálat során is abból adódott, hogy a kereskedők a termék vásárlásával egyidejűleg nem adtak át jótállási jegyet, továbbá, hogy az átadott dokumentumok több mint egyharmada egy vagy több tartalmi elem tekintetében hiányosnak bizonyult.

A felügyelőségek összesen 1724 esetben vizsgálták, hogy a vállalkozások által, a szavatossági, illetve a jótállási jogokkal kapcsolatban nyújtott tájékoztatások megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak. A felügyelőségek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellenőrzése terén 436 esetben állapítottak meg jogsértést. E tekintetben elmondható, hogy az idei évben feltárt jogsértések aránya (25%) magasabb a tavalyi évben tapasztaltakhoz képest (20%). A kifogások legtöbbször abból adódtak, hogy a vállalkozások félrevezető tájékoztatást nyújtottak a szavatossági, illetve a jótállási határidőkről.

A vásárlók könyvének meglétét 927 kereskedelmi egységben ellenőrizték a területi felügyelőségek munkatársai. Pozitívumként emelhető ki, hogy a kifogásolási arány e tekintetben mindössze 10% volt. A témavizsgálat során 1186 vásárlók könyvébe tett fogyasztói bejegyzéssel kapcsolatban vizsgálták a felügyelők azt, hogy azokat a vállalkozások a jogszabályban előírtaknak megfelelően intézték-e. Az ellenőrzések során tapasztalt 15%-os kifogásolási arány ugyan alacsonynak mondható, sajnálatos azonban, hogy a kifogások 61%-a abból adódott, hogy a kereskedők a vásárlók könyvébe tett fogyasztói panaszt egyáltalán nem válaszolták meg. Az ismételt ellenőrzések vonatkozásában a vizsgálat mind a vásárlók könyvének megléte, mind az abba tett fogyasztói panaszokra adott válaszok tekintetében pozitív eredménnyel zárult, elmondható ugyanis, hogy a vállalkozások a felügyelők által korábban feltárt hiányosságokat csaknem minden esetben pótolták.

 

A témavizsgálat során tapasztalt, ismételt ellenőrzések nagymértékű javulást mutató vizsgálati eredményei alapján általánosságban elmondható, hogy a szavatosság, illetve jótállás területén végzett fogyasztóvédelmi ellenőrzéseknek, valamint a hatóság következetes fellépésének kiemelkedően fontos szerepe van a vállalkozások jogkövető magatartásának kialakításában.

Tekintettel az előzőekre - valamint az egyes ellenőrzési szempontoknál a korábban még nem vizsgált vállalkozások esetében mutatkozó magas kifogásolási arányra - a fogyasztóvédelmi hatóság a jövőben is indokoltnak tartja e terület átfogó ellenőrzését.

 

A vizsgálati jelentés letölthető erről a linkről.

;Consumers,Businesses; Sajtóközlemény: Jogellenes kikapcsolások - az energiaszolgáltatás szüneteltetésének szigorú feltételei vannak;2013/01/30 15:03:00;

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság előtt az elmúlt időszakban számos olyan eljárás folyt, amelynek során megállapítást nyert, hogy a szolgáltató nem a jogszabályok szerint járt el, amikor a fogyasztónál kikapcsolta a szolgáltatást. A vonatkozó törvények szigorú szabályokat fogalmaznak meg a kikapcsolás feltételeként, amit ha a szolgáltató megszeg, bírsággal sújtható, a fogyasztó pedig kötbérre tarthat igényt!

Az egyik esetben a fogyasztót a gázszolgáltatásból zárták ki ideiglenesen be nem fizetett számlatartozásra hivatkozva. A hatóság az eljárás során megállapította, hogy a szolgáltató a jogszabályban és az üzletszabályzatban előírt garanciális szabályokat sértette meg akkor, amikor a 60 napot meg nem haladó tartozás alapján kezdeményezte a kikapcsolást. A szolgáltató magatartását súlyosította, hogy a fogyasztói panaszban megfogalmazottak jelentős részére érdemi választ sem adott az ügyfélnek.

Fontos tudni, hogy a földgáz-szolgáltatás tekintetében a törvény csak akkor teszi lehetővé kikapcsolás kezdeményezését, ha

• a lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,

• a lakossági fogyasztó által, fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén azok a lakossági fogyasztóval nem vezettek eredményre,

• a földgázkereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább kétszer értesítette, és az értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján megillető kedvezményekre, valamint az előre fizető mérő felszerelésének a lehetőségére.

A jogellenes kikapcsolás esetén a fogyasztót ért vagyoni hátrány – pl. mert a visszakapcsolási díjat meg kellett fizetni – a hatósági eljárásban is súlyosító körülmény, ugyanakkor a szolgáltatónak kötbérfizetési kötelezettsége is van a fogyasztó felé.

Figyelemmel arra, hogy a 60 napot meg nem haladó tartozás miatti kikapcsolás nem egyedi eset, a hatóság a jövőben is szigorú szankciókkal fogja sújtani a jogszabályi rendelkezéseket be nem tartó szolgáltatókat, a fogyasztókat pedig a jogos igények érvényesítésére biztatja.

;Consumers,Businesses,Press; A nap híre (2013.01.30) - Vállalkozások is indíthatnak békéltető testületi eljárást;2013/01/30 08:30:00;

A tavalyi év második felétől a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint lakásszövetkezetek és társasházak is kezdeményezhetnek békéltető testületi eljárást. A fogyasztóvédelemről szóló törvény módosítása rögzítette a békéltető testületek fogyasztót megillető jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos tájékoztatási tevékenységét is. Fontos tehát kiemelni, hogy immár vállalkozások is fordulhatnak békéltető testülethez, ők is igénybe vehetik ezt a vitarendezési fórumot, amelynek révén könnyebben megoldhatóvá válnak az egyedi jogvitáik.

További lényeges módosítása a fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, hogy jogszabályban fektette le a békéltető testületek tanácsadó tevékenységét. A Budapesti Békéltető Testület (BBT) korábban is tájékoztatta a hozzá forduló fogyasztókat és vállalkozásokat mind eljárási, mind tartalmi kérdésben, de a norma hatályba lépését követően a jogszabály rögzítette a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről történő tájékoztatást is. Természetesen az a békéltető testületi tag, aki tanácsot adott valamely félnek, az eljárásban mint eljáró tanács elnök vagy tag nem vehet részt, ezzel is biztosítva a függetlenség elvét.

A fogyasztóvédelemről szóló törvény módosításáról szóló részletes összefoglaló elérhető a Budapesti Békéltető Testület honlapján, a www.bekeltet.hu címen.

;Consumers,Businesses; Az Önök kérésére alapján a virsli kerül terítékre;2013/01/30 08:05:00;

Nemrégiben azt kérdeztük Önöktől, hogy mely termékek összehasonlító vizsgálatára lennének a leginkább kíváncsiak. A kérdésre 424-en válaszoltak honlapunkon. A válaszadó többsége (32%-a)  136 darab szavazattal azt szeretné, ha a hatóság a virsli termékeket venné górcső alá. Az Önök döntése számunkra irányadó, ezért idei éves vizsgálati programunkba bevettük ezen termékek összehasonlító vizsgálatát. A szavazás eredményei alapján második helyen a kenyér végzett 100 szavazattal, harmadik helyen pedig a kolbász készítmények szerepelnek 51 szavazattal. A továbbiakban a következő sorrend alakult ki: háztartási folttisztítószerek (40 szavazat), tejföl (38), túró (30), száraztészta (16), müzliszelet (13). Köszönjük szavazataikat!

.

;Consumers,Businesses; Tájékoztatás a cigaretták kátrány, nikotin és szén-monoxid hozamának, valamint csökkentett gyúlékonysági képességének laboratóriumi ellenőrzéséről;2013/01/30 08:00:00;

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2012-ben a kereskedelemben található cigarettákat laboratóriumi vizsgálatnak vetette alá. A vonatkozó jogszabály felső határt szab a cigaretta főfüstjének kátrány-, nikotin- és szén-monoxid tartalmára, valamint kötelezi a gyártót a tényleges kibocsátás terméken való feltüntetésére. Kémiai vizsgálattal ellenőriztük, hogy a jelölésként feltüntetett koncentráció-adatokat és a jogszabályi felső határértékeket a gyártók betartották-e.

Az ellenőrzés során 69 minta került vizsgálatra, mely széles márkaspektrumot ölelt fel. A kiválasztott termékek feltüntetett koncentráció értékei alapján megállapítható, hogy a vizsgálatba a legalacsonyabb hozamoktól a legmagasabb hozamokig csaknem a teljes termékpaletta bevonásra került, így minden „erősségi” kategória ellenőrzés alá esett.

A témavizsgálat keretében ellenőriztük a cigaretták csökkentett gyúlékonysági képességét, 68 termék közül egy nem elégítette ki a jogszabályban előírt követelményeket, 1 termék pedig csak a mérési bizonytalanság figyelembevételével felelt meg az előírásnak.

A vizsgálattal megállapítottuk, hogy a vizsgált termékek vonatkozásában a gyártók betartják a követelményeket, sőt tendenciáját tekintve a megengedetthez képest is az alacsonyabb értékek dominálnak a termékek kátrány, nikotin és szén-monoxid értékekeit illetően.

Ez utóbbiban feltehetően jelentős szerepe van a hatósági monitoring vizsgálat szigorú rendjének is, így az eredményektől függetlenül, az uniós kötelezettségnek eleget téve, a következő években is folytatja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a cigaretta termékek ellenőrzését.

A vizsgálati jelentés letöltető erről a linkről.

;Consumers,Businesses; Megjelent az NFH időszakos hírlevelének 2013/1. száma;2013/01/29 10:44:00;

Megjelent az NFH időszakos hírlevelének negyedik évfolyam első száma, mely közvetlenül letölthető erről a linkről. 

Hírlevél archívumunk megtekintéséhez pedig kattintson ide.

;Consumers,Businesses; A nap híre (2013.01.29) - Az NFH Mechanikai és Villamos Laboratórium munkájának bemutatása győri középiskolások számára;2013/01/29 08:30:00;

A Krúdy Gyula Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Középiskola, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolában 2013. január 14-22 között szervezett fogyasztóvédelmi hét rendezvényen részt vett az NFH Mechanikai és Villamos laboratóriumának két munkatársa is. Az intézmény benevezett az „Országos Fogyasztóvédelmi Suli tábor” pályázatra és ennek keretében rendhagyó fogyasztóvédelmi órákat és vetélkedőket rendeztek. A rendezvényen való részvétel egy újabb lépés volt a hatóság és a fogyasztók közötti kapcsolat erősítéséhez. 

 

Az előadások egy összefoglaló általános ismertetőből, a vizsgált termékek körének ismertetéséből, a vizsgálati módszerek és a hibás termékek egy–egy jellemző mintájának bemutatásából álltak.

A diákok érdeklődéssel és lényegre törő kérdésekkel vettek részt az előadásokon. Az előadások közötti szünetekben kötetlen beszélgetések során ismerkedhettek a szakemberek az iskola munkájával, és a gyakorlati órák helyszínein tettek javaslatokat a szakács tanulóknak a konyhai villamos készülékek még biztonságosabb használatának lehetőségeiről.

 

A diákok kérdéseire elmondták a szakemberek, hogy megfelelő tájékozódás és némi alapvető ismeret birtokában egy átlagos vásárló is jó eséllyel el tudja kerülni, hogy veszélyes terméket vásároljon.

Kiemelten hangsúlyozták az NFH munkatársai a kiskorú, 3 év alatti gyermekekre leselkedő veszélyeket, a nem biztonságos játékok ismérveit. A gyermekkorú réteg a legkiszolgáltatottabb korosztály, a szájba vett tárgyak, a nyakra tekeredhető zsinórok, mechanikai sérülések és egyéb veszélyek következtében.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a villamos termékeket hol, milyen tájékoztatóval és feltételekkel érdemes megvásárolni. A közérthető, részletes használati útmutató ismerete az első lényeges szempont a balesetek elkerüléséhez.

 

Az egynapos látogatás bemutatta a résztvevő diákoknak és oktatóknak a hatóság munkájának egy fontos részletét és ízelítőt adott a laboratórium munkájáról.

;Consumers,Businesses;profiles/nfh/import/news/img/1.jpg|profiles/nfh/import/news/img/2.jpg|profiles/nfh/import/news/img/4.jpg Ügyeljen a vízmérőre! - A fagykár elleni védelem a fogyasztó kötelessége!;2013/01/29 08:05:00;

A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet alapján a vízmérőakna, illetve vízmérőhely hozzáférhetőségének biztosításáról és tisztán tartásáról, a vízmérő fagy elleni megfelelő védelméről a fogyasztó köteles gondoskodni. Fentiekre tekintettel felhívjuk a tisztelt vízfogyasztók – különösen a hétvégi házak és üdülő tulajdonosok – figyelmét, hogy a hideg időjárásra fokozott figyelemmel szükséges nyomon kísérni a felhasználási hely vezetékszakaszainak és vízmérők állapotát, mivel az esetleges elfagyásokból eredő meghibásodások súlyos károkat okozhatnak (pl. a környezetbe elszivárgó víz talajszerkezeti változást idézhet elő, amely esetlegesen az épületek statikai állapotát is károsan befolyásolhatja). 

A fagypont alatti hőmérséklet jelentős károkat okozhat a szabadon hagyott vízvezetékekben - ugyanis a csövekben megfagyó víz szétrepesztheti a vezetéket, így csőtörést, vízelfolyást okozhat -, a talajban vagy fűtetlen pincékben található vízmérőkben, sőt a falakon belüli vízvezeték-hálózatokban is.

Érdemes idejében megtenni a szükséges óvintézkedéseket, hogy elkerüljék a hideg hatására bekövetkező mérő-meghibásodás helyreállításának, illetve a vízelfolyás miatt jelentkező magasabb vízdíjszámlának költségeit. A fagy leginkább a nem megfelelően fedett - pl.: takaratlan, vagy csak néhány milliméteres vaslappal fedett - aknában lévő vízmérőket veszélyezteti, ezért ezek védelme kiemelten fontos!

A mérők és vezetékek fagy elleni védelme a fogyasztó kötelessége! Ennek elmulasztása esetén a működésképtelenné vált vízmérő cseréjének költségei a fogyasztót terhelik csakúgy, mint az elfolyt vízmennyiség díja.

A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) számú Korm. rendelet 17. §-a a következőkről rendelkezik:

(1) A fogyasztó a vízmérőakna, illetve vízmérőhely hozzáférhetőségének biztosításáról és tisztán tartásáról, a vízmérő fagy elleni megfelelő védelméről gondoskodni, továbbá a vízmérő rendellenes működéséről a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni köteles.

(2) A vízdíjelszámolás alapjául szolgáló vízmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és védelméért a fogyasztó felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének, továbbá hitelesítésének költségeit köteles a szolgáltatónak megtéríteni.

(3) Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó köteles megfizetni a szolgáltatónak, a szolgáltatót pedig tájékoztatja az épületen belüli belső elszámolás módjáról.

(4) Ha a díjelszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérő nem mér, rendellenesen vagy hibásan működik, illetőleg nem olvasható le, a fogyasztott víz mennyiségét a megelőző 365 nap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás napjának elfogadott határnapot megelőző legutolsó leolvasás napjától eltelt napok számának szorzataként kell megállapítani.

(5) A házi vízvezeték – a fogyasztó által nem ellenőrizhető vagy nem karbantartható helyen történő – rejtett meghibásodása esetén a vízfogyasztást az árjogszabályok szerinti átalány alapján kell megállapítani.

;Consumers,Businesses; Tájékoztatás a galvánelemek vizsgálatáról;2013/01/29 08:01:00;

A galvánelemek – akár a mobiltelefonokra, a zsebszámológépekre, vagy a karórákra gondolunk – jelen vannak mindennapi életünkben, ezért hulladékként való megjelenésük – nehézfém tartalmukból kifolyólag – fokozott figyelmet igényel. A gyártóknak az előírásoknak megfelelően a különösen mérgező ólom-, kadmium- és higanytartalmú galvánelemeket technológiai fejlesztésekkel kevésbé környezetszennyező típusokra kell kicserélniük, illetve azokban a megadott határérték alá kell csökkenteniük az előbbi fémek mennyiségét.

Így a különféle elemekben – a gombelemek kivételével – nem használható fel higany, és az anód szerepét betöltő cink kadmiumtartalmát – amely, mint természetes szennyezőanyag, illetve a fém mechanikai tulajdonságait javító ötvözőanyag lehet jelen – az előírt szint alá kell csökkenteniük.

A vonatkozó rendelet – néhány speciális alkalmazástól eltekintve – megtiltja a 0,0005 tömegszázalékot (gombelem esetén: 2 tömegszázalékot) meghaladó higanyt tartalmazó elem, illetve akkumulátor és a 0,002 tömegszázalékot meghaladó kadmiumot tartalmazó hordozható elem, valamint akkumulátor forgalmazását. A környezetszennyező anyagok felhasználásának visszaszorítása azonban költségesebb technológia alkalmazását teszi szükségessé.

 

A galvánelemek vizsgálatának egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a vizsgált gombelemek körében egy sem akadt, amelyik környezetbarát típus lett volna, mindemellett az esetek többségében ez a megfelelő jelölés tekintetében nem mutatkozott meg.

 

A vizsgálat során megállapítható volt az is, hogy több rúdelem esetén a jogszabályi tiltás ellenére higanyt használtak fel a gyártás során.

Ezen kívül valamennyi vizsgált terméktípus (gombelem, rúdelem) esetén megfigyelhető volt a vizsgált termékek között az ólom vegyjelének hiánya, az elem magas kadmiumtartalma, vagy az áthúzott, kerekes hulladékgyűjtő ábrájának hiánya.

A feltárt szabálytalanságok miatt szükséges intézkedések megtétele a területileg illetékes kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségeinél folyamatban van.

Jelen témavizsgálat negatív eredményei alapján elmondható, hogy a galvánelemek körében a jövőben is célszerű folytatni a hatósági ellenőrzéseket, hogy ezáltal a KvVM rendeletben meghatározott környezetvédelmi szempontú követelmények, illetve előírások maradéktalanul teljesülhessenek.

A jelentés letölthető erről a linkről.

;Consumers,Businesses; A nap híre (2013.01.28) - Biztosan szüksége van Önnek egy ilyen egészségügyi állapotfelmérésre?;2013/01/28 08:30:00;

A Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége évről évre ellenőrzi a termékbemutatókat, e különös értékesítési formát övező törvénytelenségek visszaszorítása érdekében. A fenti tevékenységet végző cégek folyamatosan megpróbálják kijátszani nem csak a hatóságokat, hanem a vásárlókat is. A szórólapos toborzásnak már vége. A becserkészésre váró, általában idősebb korú résztvevőket telefonon hívják fel, majd postai úton névre szóló meghívót küldenek. Most már nem mosóport, mosogatószert, öblítőt adnak ajándékba, hanem ingyenes szűrővizsgálattal csalogatnak.

 

Ez a legújabb módszerrel becsomagolt árubemutató. A szervezők szerint az egészségügyi szűrés értéke 20.000 - 30.000 Ft, amely a résztvevőknek ingyenes, ha a meghívót bemutatják. Van olyan cég, aki még arra is felhívja a figyelmet, hogy „a szűrések előtt két órával mellőzze a dohányzást és az alkoholfogyasztást, valamint hogy a TAJ kártyáját mindenki hozza magával”.

A Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének két munkatársa részt vett egy ilyen, ingyenes élet egészség napon, ahol csontozatállapot felmérést, idegrendszeri mérést, szív és érrendszer állapot mérést, mozgásszervi állapot mérést, vércukorszint mérést, vérnyomásmérést ígértek.

A felügyelőket nem, a résztvevők egy részét viszont meglepetésként érte a helyszínen az a felismerés, hogy ez bizony egy árubemutató. Az előadó elmondta, hogy a „szűrésen” a részvétel teljesen önkéntes. A 20.000 Ft értékű egészségügyi szűrésen 20 nagyon egyszerű kérdésre kellett válaszolni, mint például: életkor, testmagasság, testsúly, vérnyomás, dohányzási szokások, sportolási szokások, lépcsőzésnél hányadik emeleten fogy el a levegő, hányszor kell felkelnie egy éjjel, vannak-e ízületi fájdalmai, szárad-e a szája, stb. A bemondott adatokat elküldték e-mailben egy orvosnak, aki az árubemutató előadás végére megküldte a diagnózist, amit minden résztvevő megkapott. A helyszínen azonban nem történt semmiféle mérés.

A megkapott diagnózison a cég feltünteti a bűvös mondatot „ez a kiértékelés nem tekinthető orvosi diagnózisnak, amennyiben pontos diagnózist szeretne, keresse fel háziorvosát”. A termékbemutatón egyébként pulzáló mágnes terápiás matracot és párnát árultak, mindenféle kedvezményekkel 380.000 Ft-ért. A kereskedelmi forgalomban azonban lényegesen olcsóbban lehet a termékeket megvásárolni. 

A Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége azt ajánlja az érdeklődőknek, hogy legyenek óvatosak, körültekintőek és ha mégis vásárolnának egy termékbemutatón, addig ne írjanak alá semmilyen adásvételi- vagy kölcsönszerződést, amíg át nem olvasták annak minden pontját. Beleértve az apró betűs részeket is. A termékbemutatókra a távollevők között kötött kereskedelmi szerződésekről szóló kormányrendelet előírása vonatkozik, amely szerint az adásvételtől, a termék átvételétől számítva, nyolc munkanapon belül indoklás nélkül elállhat a vevő. Egyes cégek elhallgatják ezt az információt, vagy miután kiárusították készletüket, megszűnnek, így nincs kinek benyújtani elállási igényünket.

Mindezek alapján még nagyobb hangsúllyal hívja fel a figyelmet a hatóság arra, hogy fokozott körültekintéssel és megfontoltsággal járjanak el az ilyen rendezvényeken történő esetleges vásárlásaik során.

;Consumers,Businesses; Újra fogyasztóvédelmi fórumot tartottak a Veszprém megyében működő vállalkozásoknak;2013/01/28 08:02:00;

A fogyasztóvédelemről szervezett közös fórumot tavaly év végén a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a KISOSZ megyei szervezete, amelyen többek között a jogszabályi háttér változásairól, a megyei helyzetről számoltak be a meghívott szakemberek. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége vezetője, dr. Vakli Károly szólt az új fogyasztóvédelmi törvényről, az ehhez kapcsolódó változásokról. Ennek során külön kitért a panaszok intézésére, a termékek piacfelügyeletére. 

Dr. Vakli Károly tájékoztatást adott az idegenforgalmi szezonban végzett fogyasztóvédelmi tevékenységekről, ellenőrzésekről és azok tapasztalatairól is. Elhangzott: az ellenőrzések a tavalyi évhez képest mintegy 13.67 %-kal alacsonyabb, 33,33 %-os kifogásolási arányt eredményeztek. A felügyelőségvezető a legjellemzőbb szabálytalanságok között említette a vásárlók könyvének kezelését, az ártájékoztatás hiányát vagy italok esetében a szűkmérést.

Előadásában a felügyelőségvezető a fogyasztóvédelem alternatív és preventív eszközeire is felhívta a figyelmet, ezen belül is az ún. Fogyasztóbarát tanúsítási rendszerről illetve a jogkövető vállalkozások pozitív listájáról beszélt. Elmondta: az elmúlt időszakban 14 vállalkozást terjesztettek fel az NFH pozitív listájára, amelyen eddig közel 90 Veszprém megyei vállalkozás szerepel.

 

A fogyasztóbarát tanúsítási rendszer célja az, hogy a vállalkozások közül kiemelje és a fogyasztók figyelmébe ajánlja a jogkövető magatartáson túli eszközökkel a fogyasztók bizalmát és elégedettségét növelő és fenntartó cégeket, növelje a fogyasztói tudatosságot és a fogyasztói kultúrát, valamint ösztönözze a vállalkozásokat a fogyasztók bizalmát és elégedettségét fokozó tevékenység végzésére.

A tanúsítás odaítélése pályázati rendszerben működik, a sikeresnek minősített vállalkozás jogosultságot szerez a „Fogyasztóbarát” védjegy viselésére. A pályázatban részt vehet valamennyi kiskereskedelmi és vendéglátó tevékenységet végző vállalkozás, amelyek öt témakörben pályázhatnak a védjegy megszerzése céljából- ismertette a tanúsítási rendszer főbb kritériumait a felügyelőségvezető.

Dr. Vakli Károly hozzátette: érdemes figyelni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapját, ahol mindezekről bővebb információkat is kaphatnak a vállalkozások, de a legfontosabb tudnivalókat és információkat a kormányhivatal weboldalán is közzéteszi a felügyelőség.

;Consumers,Businesses;profiles/nfh/import/news/img/veszprem_130128.jpg A nap híre (2013.01.25) - Kiváló együttműködés a Bács-Kiskun Megyei Békéltető Testülettel;2013/01/25 08:30:00;

Amint a IV. középtávú fogyasztóvédelmi politika is leszögezi, a fogyasztói társadalom tudatosságának és jogérvényesítési képességének növelése, illetve a vállalkozói réteg bevonása feltételezi – az állami fogyasztóvédelmi politikán túlmenően – további szereplők, úgy, mint a bírósági eljárások alternatívájaként működő ingyenes, gyors eljárást lefolytató békéltető testületek aktív részvételét a rendszerben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen eljárási módra feltétlenül szükség van: amennyiben a fogyasztók a vállalkozásokkal nem jutnak megegyezésre és a hatóságok számára jogkörüknél fogva nincs lehetőségük az ügyben érdemben segíteni, a sok esetben hosszadalmas bírósági eljárás megelőzően a fogyasztóknak egyetlen végső mentsvárat a békéltető testület jelenti.

Ezen fenti gondolatokra figyelemmel tartotta 2012. évi záró ülését a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Békéltető Testület, melyre a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezetője is meghívást kapott. A Testület elnöke, dr. Gál Gyula ismertette a 2012-es év tapasztalatait, változásait, kiemelt figyelmet szánva a július hónapban bekövetkezett újdonságra, miszerint immáron nem csak a természetes személyek, hanem jogi személyek, civilszervezetek, egyházak, társasházi közösségek, lakásszövetkezetek, mikro-, kis és középvállalkozások is fordulhatnak panaszaikkal a békéltetőkhöz.

Dr. Gál Gyula köszönetét kifejezve kihangsúlyozta, hogy a Testülethez fordulók egyre nagyobb számban a fogyasztóvédelmi hatóság tájékoztatása alapján értesülnek a testület létéről.

Dr. Horváth Zsuzsanna, felügyelőségvezető értékelve az elmúlt egy év Testülettel való együttműködését, ismertette a megyei felügyelőség fogyasztói beadványok, megkeresések során nyert tapasztalatait. Előadásában kitért a hatósági eljárásban alkalmazható jogkövetkezmények és a hatósági fellépések lehetőségeire és korlátaira, így különösen a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogvita eldöntése kapcsán lévő felhatalmazás hiányára. Ugyanakkor hangsúlyozta: a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezésére álló valamennyi eszközével igyekszik megismertetni a békéltető testületek előtti eljárás előnyeit, a testület jelentőségteljes munkáját a felek közötti vitarendezések terén. Így a hatósághoz érkező olyan panaszok esetében, amikor hatósági eljárás keretében nem orvosolható a jogsérelem, tájékoztatást nyújtanak az alternatív vitarendezés ezen legjelentősebb ágát illetően.

Kiemelte, hogy a tájékoztató levelekhez minden esetben csatolásra kerül a békéltető testületi eljárás kezdeményezéséhez kitöltendő űrlap. Felhívta a figyelmet továbbá a felügyelőségen működő Hatósági Tanácsadó Irodát felkeresők esetében a nyomtatvány kitöltésében nyújtott segítség lehetőségére is. Innovatív ötletként javasolta, hogy a Testület honlapjáról elérhető legyen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Pozitív Listája, valamint a Fogyasztóbarát Vállalkozás Védjegy-jogosultságot elnyert vállalkozások listája.

Figyelembe véve az addigi tapasztalatokat dr. Horváth Zsuzsanna megjegyezte, hogy a Testület továbbra is számíthat a megyei felügyelőség támogatására. Ahogyan a fogyasztóvédelmi politika megköveteli az állami fogyasztóvédelem társhatóságainak együttműködését, úgy a békéltető testülettel való kapcsolattartás sem merülhet ki csupán az informális jellegben: olyan lépéseket kell eszközölni, amelyek által a fogyasztói érdekvédelemért tett gyors és hatékony fellépés még inkább kivitelezhetővé válik.

;Consumers,Businesses; Vállalkozói fórum Baranya megyében;2013/01/25 08:02:00;

A Baranya Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége tavaly év végén a Pécs - Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében vállalkozói tájékoztató fórumot tartott a kamara épületében. A rendezvényen a felügyelőség szakemberein kívül a kamara képviselője, illetve a helyi kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek vezetői, képviselői voltak jelen. A fórum célja egy olyan szakmai kerekasztal beszélgetés megszervezése volt, ahol a felügyelőség által ismertetett jogszabályi előírások összefoglalása mentén a vállalkozások szabadon feltehetik a mindennapok nyomán születő kérdéseiket.

A konzultáció megnyitásának keretében dr. Góra Zoltánné, felügyelőségvezető ismertette a IV. középtávú fogyasztóvédelmi politika főbb irányait, ennek keretében az időskorúak és a fiatal fogyasztók, gyermekek fokozott védelmére irányuló célkitűzést. Tájékoztatást nyújtott a jogszabályi rendelkezéseket maradéktalanul betartó vállalkozásokat megillető lehetőségről, az úgynevezett „pozitív lista” intézményéről, valamint annak bevezetése óta szerzett tapasztalatairól.

 

Felhívta a figyelmet a Nemzeti Fogyasztói Termékkosár programra, mely egy éve indult el. Ismertette a november 13-án „Okoskosár” néven megindított interaktív honlapot, mely a legfiatalabb korosztály – 3-10 éves gyermekek – oktatását, tanítását célozza meg.

A felügyelőség munkatársai – figyelemmel a résztvevők tevékenységére és érdeklődési körére – részletesen ismertették a jótállás, illetve a szavatosság jogintézményét, a módosult fogyasztóvédelmi törvény változásait, a 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett piacfelügyeleti törvény rendelkezéseit, továbbá az elektronikus kereskedelmi tevékenység szabályozását.

 

A fórum összegzéseként elmondható, hogy a fent írt célkitűzés megvalósult, hiszen a vállalkozások képviselői aktív résztvevőnek bizonyultak, és a több mint három órán keresztül tartó rendezvény annak hasznosságán túl egy kellemes hangulatú beszélgetést eredményezett.

;Consumers,Businesses;profiles/nfh/import/news/img/baranya_130125_2.jpg|profiles/nfh/import/news/img/baranya_130125_1.jpg A nap híre (2013.01.24) - A fogyasztóvédelem kérdése a bűnmegelőzés körében;2013/01/24 08:30:00;

A Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központja, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság, a Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány, és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány közös szervezésében gyakorlati képzéssel egybekötött szabadegyetemi előadássorozat indult tavaly év végén a Miskolci Egyetemen, amely a bűnmegelőzés és az áldozattá válás, különösen az időskorúak áldozattá válásának kérdését tűzte zászlajára. Az előadássorozat célja, hogy felkészítse az idősödő és időskorú állampolgárokat a bűnmegelőzés általános és speciális módszereire, eszközeire, s ezáltal elősegítse az időskorú emberek biztonságérzetének erősödését, a félelemérzet csökkenését, a méltóságteljes időskor aktív megélését.

A sorozat keretén belül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége az „Időskorúak kihasználása a kereskedelemben. Esettanulmányok és jogi védelem” címen tartott előadást.

 

Horváthné Szendrei Szilvia felügyelőségvezető-helyettes a nagy népszerűségnek örvendő termékbemutatókon keresztül mutatta be, hogyan válhatnak áldozattá e rendezvények elsődleges célcsoportját képező idősebb korú emberek.

Az áru- és termékbemutatókon tapasztalt negatív jelenségek ritkán érhetők büntetőjogilag is tetten, ami egyrészt a jogi szabályozás elkerülhetetlen hiányosságainak, másrészt a vállalkozások egyre alaposabb jogi felkészültségének tudható be elsősorban. A jogalkotó sok esetben tehetetlen, hiszen egy bizonyos határon túl már jogállami határokat feszeget a kereskedelmi tevékenység korlátozása, másfelől pedig az e tevékenységet folytatók is tisztában vannak azzal, hogy hol húzódnak azok az egzakt határok, ahonnan már büntetőjogi felelősség kérdése is felmerülhet, ezért mindvégig igyekeznek fenntartani a törvényesség látszatát.

 

A termékbemutatókat szervező vállalkozások által alkalmazott eladásösztönző gyakorlatok kerültek az előadás fókuszába, úgy ahogyan azt egy „felügyelő” látja. Az alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok buktatóira, a tudatbefolyásoló és hangulatfokozó technikákra hívta fel a közel 180 fős hallgatóság figyelmét a Felügyelőség munkatársa. Az előadást záró konzultáció során szép számmal érkeztek hallgatói kérdések a vállalkozások által forgalmazott termékek körét illetően, továbbá a termékek biztonságosságával kapcsolatban.

A fokozott érdeklődés nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy az előadáson éppen az az idősebb korosztály képviseltette magát, akik maguk is tisztában vannak a hiszékenységükből, naivságukból fakadóan rájuk leselkedő veszélyekre.

;Consumers,Businesses;profiles/nfh/import/news/img/baz130124_1.jpg|profiles/nfh/import/news/img/baz130124_2.jpg Ön szerint hogyan lehet a legjobban ösztönözni a biogazdálkodást Európában? - Online konzultáció;2013/01/24 08:03:00;

 

2013- A polgárok európai éve

Jelenleg az Unióban vásárolt élelmiszereknek mintegy 2%-a rendelkezik ökológiai tanúsítással, és 200 ezer gazdaság (az összes termelőüzemnek a 2%-a) folytat biogazdálkodást. A Bizottság most azt tanulmányozza, miképp lehetne tovább javítani a biogazdálkodásra vonatkozó uniós előírásokat, és hogyan lehetne még jobban fellendíteni a keresletet. Ön szerint hogyan lehet a legjobban ösztönözni a biogazdálkodást Európában? Mondja el véleményét!

 

EU-szerte szigorú uniós szabályok vonatkoznak a bioélelmiszerekre, ami azt hivatott szolgálni, hogy a fogyasztók bizalommal vásárolják ezeket a termékeket. A szabályozás elő kívánja segíteni az európai biogazdaságok térnyerését, mivel azok munkájuk során gondot viselnek a környezetre, megőrzik a biológiai sokféleséget és kíméletesen bánnak az állatokkal.

Jelenleg az Unióban vásárolt élelmiszereknek mintegy 2%-a rendelkezik ökológiai tanúsítással, és 200 ezer gazdaság (az összes termelőüzemnek a 2%-a) folytat biogazdálkodást.

A Bizottság most azt tanulmányozza, miképp lehetne tovább javítani a biogazdálkodásra vonatkozó uniós előírásokat, és hogyan lehetne még jobban fellendíteni a keresletet. A folyamat részeként szeretnénk az Ön véleményét is kikérni a következőkről:

• hogyan lehetne egyszerűsíteni a szabályokat úgy, hogy ez ne menjen az előírások színvonalának rovására,

• hogyan lehet gondoskodni arról, hogy – a szabályok által tiltott – géntechnológiával módosított szervezetek véletlenül se kerüljenek be a bio-élelmiszerláncba,

• népszerűsíti-e az ökotermékeket a címkézés (különösen az európai logó, melyet immár minden olyan bioterméken fel kell tüntetni, amelyet az EU-ban állítottak elő),

• kell-e aktualizálnia a Bizottságnak az ökológiai gazdálkodásról szóló 2004-es cselekvési tervét,

• szükség van-e a csalások megelőzését szolgáló ellenőrzések szigorítására,

• hogyan lehet orvosolni a hatályos behozatali szabályok hiányosságait.

Az online konzultáció 2013. április 10-ig tart. A Bizottság a beérkezett válaszok és észrevételek birtokában hozza majd meg a döntést arról, milyen lépéseket érdemes tennie a következőkben. A Bizottság 2013 végén tervezi előterjeszteni a szabályozás módosítására irányuló javaslatait.

Jelenleg az élelmiszereket csak akkor lehet biotermékként forgalmazni, ha azok mezőgazdasági eredetű összetevői legalább 95%-ban biogazdálkodásból származnak. Az ökológiai termelés előtérbe helyezi a környezetvédelmet és az állatjólétet. A gazdálkodóknak ahhoz, hogy tevékenységük ökológiai termelésnek minősüljön, kerülniük vagy drasztikusan csökkenteniük kell a szintetikus vegyszerek, például a műtrágyák, rovarirtók, adalékanyagok és gyógyászati készítmények használatát.

Azok az importált élelmiszerek, melyeket a származási országban biotermékként forgalmaznak, csak akkor minősíthetők az Unióban biotermékeknek, ha a termelő ország biogazdálkodásra vonatkozó szabályait és tanúsító szerveit az EU a saját normáival egyenértékűnek, illetve saját normáinak megfelelőnek ismeri el.

Az uniós ökológiai logón a gyártóknak fel kell tüntetniük a tanúsítást végző szerv nyilvántartási számát és a bioélelmiszer előállításának utolsó láncszemét jelentő termelő, gyártó, feldolgozó vagy forgalmazó nevét is. Az uniós logó kiegészítéseképpen nemzeti tanúsítási rendszerek védjegyeit is el lehet helyezni a terméken.

Biogazdálkodás az EU-ban – bővebben

forrás: http://ec.europa.eu/.

;Consumers,Businesses; A nap híre (2013.01.23) - Villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás túlfizetés esetén is!;2013/01/23 08:30:00;

Lehetséges-e, hogy több áramdíjat fizetünk, mint amennyit elfogyasztottunk, a szolgáltató mégis kikapcsolja az áramot? Sajnos igen. A Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége egy panaszügy kapcsán vizsgálta az áramszolgáltató számlázási gyakorlatát. A panaszos – mivel az év nagy részében nem tartózkodott az ingatlanában – limit nélküli megbízást adott a számlavezető pénzintézetnek, hogy a szolgáltató a havi átalány összegével a bankszámláját megterhelhesse. 2011. november hónapban a fogyasztó bankszámláján nem állt rendelkezésre a részszámla fedezete, azonban az ezt követő három hónapban – a 2012.02.29-én kelt elszámoló számla elkészítését megelőzően – az összeget beszedte a villamosenergia-szolgáltató.  

A szolgáltató küldött értesítést a számlatartozásról, valamint a kikapcsolásról is, azonban ezek a levelek „nem kereste” jelzéssel visszamentek, mivel a tulajdonos nem tartózkodott az ingatlanban.

2012. március 5-én a szolgáltató kikapcsolta az áramot a fogyasztási helyen, annak ellenére, hogy a 2012. február 29-én kelt elszámoló számlán a fogyasztónak 79.984.- Ft túlfizetése volt az éves elszámolási időszakra vonatkozóan.

A fogyasztó panaszának kivizsgálása során a Felügyelőség megállapította, hogy

- az elszámolási időszakra vonatkozóan a felhasználóval teljes körűen – mely magában foglalja a tételes pénzügyi elszámolást is – a szolgáltató nem számolt el.

- a fogyasztónak a fizetési késedelem miatt a hálózati engedélyes által 2012. március 5-én végrehajtott villamosenergia-szolgáltatásból történő kikapcsolása nem volt jogszerű, mivel a kikapcsolásra okot adó hátralék 2012. február 29-én rendeződött a túlfizetés kiszámlázásával.

A Felügyelőség határozattal kötelezte a hálózati engedélyest, hogy a fogyasztó által 2012. április 3-án befizetett visszakapcsolási díj összegét fizesse vissza, az egyetemes szolgáltatót (a villamos-energia kereskedőt) pedig fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta.

;Consumers,Businesses; Tájékoztatás a játszótéri eszközök üzemeltetési feltételeinek piacfelügyeleti ellenőrzéséről;2013/01/23 08:07:00;

A játszótéri eszközök piacfelügyeleti ellenőrzésére először 2005-ben, nem sokkal a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 2004. február 1-jei hatályba lépését követően került sor. Az akkori – csak a gyártók, importőrök és forgalmazók körében lefolytatott – ellenőrzések pozitív eredménnyel zárultak, hiszen a részt vevő négy felügyelőség által vizsgálat alá vont tíz játszótéri eszköz gyártóból 9, valamint tíz forgalmazóból 8 a termékeinek biztonságosságát megfelelően igazolni tudta.

Ezt követően a 2011-es évben került lefolytatásra játszótéri eszközök biztonságosságával kapcsolatos témavizsgálat, amelynek célja már nemcsak a gyártók és forgalmazók ellenőrzése, hanem annak megállapítása is volt, hogy a közterületi játszótereken található, már telepített játszótéri eszközök üzemeltetési körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályban és szabványokban foglaltaknak. Az ellenőrzési tapasztalatok akkor is azt mutatták, hogy a gyártók/forgalmazók – néhány kivételtől eltekintve – a GKM rendelet előírásainak megfelelően végzik a termékkörre vonatkozó gyártói/kereskedelmi tevékenységüket, azonban az ellenőrzés alá vont közterületi játszótéri eszközök üzemeltetése kapcsán meglehetősen sok hiányosságot állapítottak meg a felügyelőségek.

Tekintettel az előző évi eredményekre, 2012-ben a gyártók és forgalmazók ellenőrzésétől eltekintettünk, helyette a közterületen található játszóterek mellett az intézményi játszóterek üzemeltetési körülményeinek vizsgálata került előtérbe annak érdekében, hogy a magyarországi helyzetről minél átfogóbb képet kaphassunk.

A témavizsgálat keretében összesen 863 játszótér, azokon pedig 7.587 db játszótéri eszköz ellenőrzése történt meg, melyek száma nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a közterületi és az intézményi játszóterek között. Összességében a játszóterek 67%-ánál (582), az eszközök 82%-ánál (6.233 db) került megállapításra valamilyen jogsértés, amely magas kifogásolási aránynak tekinthető.

Általánosságban elmondható, hogy az intézményi játszóterek körében több a hiányosság. A közterületi játszóterek és játszótéri eszközök felénél tártak fel jogsértést a felügyelők, ugyanez az intézményi játszóterek és eszközök esetében 80% körüli kifogásolási arányt mutat. Ez az eredmény annak is betudható, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőségek az intézmények udvarán felállított eszközöket korábban még nem ellenőrizték.

A tavasztól őszig tartó témavizsgálatot két időszakra osztotta a GKM rendelet 2012. május 18. napján hatályba lépett módosítása, amely az ellenőrzések szempontjából lényegi változást csupán abban hozott, hogy a karbantartási és ellenőrzési terv kikerült a vizsgálati szempontok közül. A hatályba lépésig lefolytatott ellenőrzések során a közterületi játszóterek 21%-ánál, míg az intézményi játszóterek 38%-ánál került megállapításra, hogy az üzemeltetők ilyen dokumentummal nem rendelkeztek, vagy a meglévők hiányosak voltak.

A közterületi játszótéri eszközök egyötödéhez, az intézményiek majdnem feléhez az üzemeltetők nem rendelkeztek megfelelőségi tanúsítvánnyal. A vizsgált játszótéri gumitalajok tekintetében megállapításra került, hogy a közterületi játszótereken találhatóak közül minden kilencedikhez, míg intézményi játszótereken minden másodikhoz nem állt rendelkezésre megfelelőség igazolás.

A biztonságos üzemeltetés egyik biztosítékaként a játszótéri eszközt az üzemeltetőnek a jogszabályi módosítás május 18-ai hatályba lépéséig legalább kétévente, majd azt követően legalább négyévente kijelölt szervezettel is meg kellett/kell vizsgáltatnia. Az időszakos ellenőrzést a közterületi játszóterek 24%-ánál, az intézményieknél az esetek 42%-ában nem végeztették el.

Kiemelt szempont volt annak vizsgálata, hogy a kijelölt szervezetek által az időszakos vizsgálatok során felvett ellenőrzési jegyzőkönyvekben megállapított részben megfelelőségek, nem megfelelőségek vagy balesetveszélyességek esetén az üzemeltetők megtették-e a szükséges lépéseket a hibák kijavítására, azt a nyilvántartásban szerepeltették-e, illetve az intézkedések megtételét dokumentumokkal alátámasztva igazolni tudták-e. Megállapításra került, hogy a közterületi játszóterek közel felénél, míg az intézményi játszóterek háromnegyedénél az üzemeltetők nem tették meg a megfelelő lépéseket, vagy azt nem a jogszabályban előírt módon tették.

A visszakereshetőség érdekében az üzemeltetőknek a játszótéri eszközökkel kapcsolatos intézkedéseikről nyilvántartást kell vezetniük. A felügyelőségek mind a közterületi, mind az intézményi játszóterek egyharmadánál állapítottak meg jogsértést ezzel a szemponttal kapcsolatban.

A fogyasztóvédelmi felügyelőségek eljárásaik során megtették a megfelelő lépéseket és intézkedéseket a hiányosságok megszüntetése érdekében. Ennek keretében kötelezésre szóló határozatok kerültek kiadásra.

Összefoglalva elmondható, hogy a Magyarországon fellelhető játszótereken telepített játszótéri eszközök üzemeltetése kapcsán továbbra is sok a hiányosság. Különösen igaz ez az intézményi játszóterekre, amelyek ellenőrzésére korábban még nem került sor. De nem tapasztaltunk szignifikáns változást a közterületi eszközök esetében sem, annak ellenére, hogy ezt a területet az elmúlt évben már ellenőrizték a fogyasztóvédelmi felügyelőségek. Tapasztalataink szerint az üzemeltetők nincsenek tisztában az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeikkel, ráadásul a legtöbb esetben anyagi lehetőségeik is korlátozottak a jogszerű üzemeltetés megvalósítását illetően.

A leírtak alapján indokolt mind a közterületi, mind az intézményi játszóterek további, folyamatos ellenőrzése.

A vizsgálati jelentés letölthető erről a linkről.

;Consumers,Businesses; A nap híre (2013.01.22) - Formális együttműködési megállapodás a magyar és az ukrán fogyasztóvédelmi hatóság között;2013/01/22 08:30:00;

2013 januárjában – több hónapos megelőző egyeztetést követően – aláírásra került az NFH és Ukrajna Állami Fogyasztóvédelmi Felügyelete (DSIU) között a fogyasztóvédelem és piacfelügyelet területén történő együttműködésről szóló megállapodás. A megállapodástól a felek a két ország közötti szakmai kapcsolatok megerősítését és a fogyasztói érdekek hatékonyabb határon átnyúló védelmét várják.

 

Hallgassa meg a témában készült riportot! (5,5 perc)

forrás:MR1- Kossuth Rádió

Az ukrán hatóság Ukrajna 2011-es közigazgatási reformjainak keretében került létrehozásra a fogyasztói jogok eredményes állami szintű védelmezése érdekében. A DSIU elsők között vette fel a kapcsolatot az NFH-val a határon átnyúló fogyasztói jogvédelem érdekében történő együttműködés céljából.

Az NFH-nak a DSIU felállítását megelőzően is volt már regionális szintű kapcsolata Ukrajnával: 2010. szeptember 30-án került aláírásra egy, az Ungvári Járási Fogyasztóvédelmi Hatósággal megkötött megállapodás, mely alapján több határmenti találkozóra is sor került, azonban országos szintű fogyasztóvédelmi tárgyú megállapodás eddig nem volt a két ország között.

E helyzeten változat az Ukrajna Miniszteri Kabinetje, azon belül is Ukrajna elsőszámú miniszterelnök-helyettese által felügyelt DSIU-val kötött kétoldalú egyezmény, melynek fő célja a hatékony piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi rendszer működtetése érdekében folytatandó információ- és tapasztalatcsere megvalósítása.

A felek egyetértettek abban, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást a fogyasztóvédelem és a piacfelügyelet, termékbiztonság területét érintő lényeges jogszabályok elfogadásának és módosításának megtörténtéről, a fogyasztók tájékoztatásának és a fogyasztói tudatosság növelésének általuk alkalmazott módszereiről, a termékeket és szolgáltatásokat érintő piacfelügyeleti tevékenységük során szerzett, illetve a laboratóriumi vizsgálatok során alkalmazott módszerekkel kapcsolatos tapasztalataikról. Tekintettel Magyarország EU tagságára a megállapodás értelmében sor kerül az európai uniós rendeletek és irányelvek alkalmazása során szerzett tapasztalatok ismertetésére is.

A felek elkötelezték magukat a rendszeres párbeszéd és eszmecsere mellett, melynek keretében tájékoztatják egymást tevékenységük eredményeiről, fontosabb kezdeményezéseikről, rendelkezésre bocsátják tájékoztató anyagaikat.

A kétoldalú megállapodás szövege ide kattintva érhető el.

;Consumers,Businesses; Krumpli és hagymaárusítás ellenőrzésének tapasztalatai;2013/01/22 08:03:00;

A téli hónapokban a családok nagy része előre gondol a háztartás alapvető élelmiszerkészleteinek feltöltéséről, hiszen szezonja van a burgonya- és hagymaértékesítésnek. Gyakran találkozhatunk ebben az időszakban áruházak parkolóiba kitelepült, vagy árujukat a főközlekedési utak mentén értékesítő kereskedőkkel. A sokak számára feltűnő jelenség mellett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége sem mehetett el szó nélkül, ezért a vásárlók érdekeinek védelmében a tavalyi év végén folyamatos ellenőrzések útján vizsgálta a forgalmazás körülményeit. Az ellenőrzések fókuszában minden alkalommal a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kiszűrése állt.

A közel két hónapig tartó ellenőrzési időszak alatt a Felügyelőség munkatársai mintegy húsz alkalommal végeztek ellenőrzéseket, s ezek eredményeként elmondható, hogy fellépésük indokoltnak bizonyult, hiszen az esetek több mint kilencven százalékában tártak fel valamilyen szabálytalanságot. Elgondolkodtató tény, hogy egyetlen vizsgált egység fordult csak elő, ahol semmiféle hiányosságot nem állapítottak meg az ellenőrök.

A próbavásárlások alkalmával észlelt szabálytalanságok tipikusnak tekinthetőek, így az esetek közel felében a nyugtaadás elmaradását, jelentős számú esetben pedig az eladási illetve az egységárak feltüntetésének, vagy a helyszínen használt mérlegek hitelesítésének hiányát kifogásolták a felügyelők.

A vizsgálatok alapján ismételten beigazolódott, hogy a bolti forgalmazáson kívüli, alkalmi árusok által történő értékesítés fokozott ellenőrzést kíván meg a hatóságok részéről, de mindez önmagában nem pótolhatja a vásárlói elővigyázatosságát és körültekintést.

;Consumers,Businesses; Jogszabályfigyelő: A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló Korm. rendelettel összefüggő egyes Korm. rendeletek módosításáról ;2013/01/22 08:01:00;

A Magyar Közlöny 2013/8. számában megjelent a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló Korm. rendelettel összefüggő egyes Korm. rendeletek módosításáról szóló 7/2013. (I. 18.) Korm. rendelet. A rendelet 2013. február 02-án, míg a 10. § (3)-(4) bekezdései 2013. július 1-jén lépnek hatályba. További részletek Jogszabály Hírlevél / 2013.01.21/2

;Consumers,Businesses; Tájékoztatás az elosztók és hosszabbító készletek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzéséről;2013/01/22 07:59:00;

Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, elsősorban harmadik országból importált hosszabbító készletek forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek jelöléseire, megfelelőség-értékelésére. Az ellenőrzés további célja volt, hogy laboratóriumi vizsgálatokkal egybekötve kiszűrésre kerüljenek a vonatkozó előírásoknak nem megfelelő, veszélyes termékek. A témavizsgálat összesen 86 kereskedelmi egységet (25 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységet, 60 kiskereskedelmi szaküzletet, és 1 esetben nagykereskedelemmel is foglalkozó egységet) érintett. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek hiányosságot 26 üzletben (8 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységnél és 18 kiskereskedelmi szaküzletnél) állapítottak meg, melynek alapján a teljes kifogásolási arány 30%-os volt.

A 86 kereskedelmi egységben összesen 441 fajta, 4.945 db terméket ellenőriztek a felügyelők. Az ellenőrzési eredményekről összességében elmondható, hogy 38 fajta, 437 db termék esett kifogás alá, ami mind a termékfajtára, mind a darabszámra vonatkoztatva 9%-os kifogásolási arányt jelent. A legjellemzőbb hiányosságok a gyártó vagy felelős forgalmazó neve vagy azonosító jele, illetve a termékazonosító jelölés teljes hiánya, valamint a műszaki adatok hiányos feltüntetése tekintetében kerültek jegyzőkönyvezésre.

A CE jelöléssel kapcsolatos jogsértés (annak hiánya vagy formai kialakítása miatt) 14 fajta, 86 db termék esetében került megállapításra.

Az egyes hatósági eljárások során a termékbiztonsággal kapcsolatos megfelelőséget igazoló dokumentáció 95 féle, 1.058 db termékhez került bekérésre, amellyel kapcsolatban termékfajtára vonatkoztatva 11%-os, darabra vonatkoztatva 25%-os volt a kifogásolási arány.

Az országos témavizsgálat kapcsán a megyei/fővárosi Kormányhivatalok Fogyasztóvédelmi Felügyelőségei korábban már letiltott hosszabbító készletet nem találtak kereskedelmi forgalomban.

A felügyelők a biztonsági vizsgálatok elvégzéséhez összesen 5 db gyanús termékből vettek mintát. Ezek közül a laboratóriumi vizsgálatnak alávetett 3 féle hosszabbító készlet a biztonsági követelményeket nem elégítette ki, a fennmaradó 2 féle termék egyéb szempontok szerinti szakvéleményezése folyamatban van.

A feltárt hiányosságok alapján – az arányosság elvét figyelembe véve – az eljáró felügyelőségek megtették a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a hiányosságok pótlásra, javításra kerüljenek. A veszélyes termékek forgalomból való kivonásáról és visszahívásáról az illetékes felügyelőségek intézkedtek.

A vizsgálati jelentés elérhető erről a linkről.

;Consumers,Businesses; Jogszabályfigyelő: Megjelent a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló Korm. rendelet;2013/01/21 16:06:00;

A Magyar Közlöny 2013/8. számában megjelent a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet. A rendelet 2013. február 02-án lép hatályba. Hatályát veszti egyben az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet. További információk  Jogszabály Hírlevél / 2013.01.21/1.

;Consumers,Businesses; A nap híre (2013.01.21) - Autóbérlés külföldön - az EFK jótanácsai (1.rész);2013/01/21 08:30:00;

Külföldi nyaralásaik, utazásaik során sokan választják azt a megoldást a helyi látnivalók és nevezetességek megtekintéséhez, hogy gépkocsit bérelnek a tömegközlekedés használata helyett. Ennek előnye, hogy kényelmesebb, sokszor gyorsabb megoldást jelent, és sokkal szabadabban fedezhető fel így a kiválasztott úti cél. Azonban külföldön történő autóbérlés esetén is célszerű körültekintően eljárni. Az alábbiakban olvashatóak az Európai Fogyasztói Központ jótanácsai az autóbérléssel kapcsolatban.

Mire kell figyelni a bérlés előtt?

Az első és legfontosabb dolog, hogy megfelelően tájékozódjunk a bérleti szerződés megkötése előtt. Bár sok társaság nagyon kedvező árakat hirdet, érdemes utánanézni, hogy pontosan mit tartalmaz ez az ár. Lehetséges ugyanis, hogy nem tartalmaz bizonyos plusz szolgáltatásokat, amelyekre nekünk azonban szükségünk lenne.

Fontos információ a fizetéssel kapcsolatban, hogy a társaság kér-e egy bizonyos biztonsági letétet. Ezt olyan esetekre írhatja elő a társaság, mint például a kulcs elvesztése, esetleges sérülések az autón, vagy a nem megfelelő üzemanyag-mennyiség az autó visszaszolgáltatásakor. Lehetséges, hogy a társaság erre a célra készpénzt kér, de az is lehet, hogy a fogyasztó által megadott bankkártyán zárol előre egy összeget erre a célra. Ha nem következik be olyan esemény, amely indokolttá tenné a felhasználását, az összeg a szerződés megszűnésekor visszajár. Azonban az összeg mértékéről és azokról az eseményekről, amelyek esetén a társaság felhasználhatja a biztosítékot, a fogyasztót tájékoztatni kell.

Mindig kérjünk egyértelmű információt arról, hogy pontosan mit tartalmaz a bérleti díj és mi az, amiért plusz díjat kell fizetnünk! Továbbá célszerű általános tájékoztatást kérni a helyi közlekedési szabályokról (sebességhatár, lámpahasználat, stb.).

 

Milyen plusz szolgáltatásokat ajánlanak általában az autókölcsönző vállalkozások?

A szolgáltatások társaságonként eltérhetnek. Általában ilyen extra szolgáltatásnak minősül, ha gyermekülést is szeretnénk igénybe venni, ha nem csak egy személy fogja vezetni a bérelt autót, de plusz költség merülhet fel a vezető életkorától függően is. Szintén plusz költséget jelenthet, ha az autót például repülőtéren vesszük át vagy adjuk le, illetve az egyes plusz biztosítások is extra költségként merülnek fel.

A meglepetések és a kellemetlenségek elkerülése végett mindig alaposan olvassuk el a szerződést, illetve az általános szerződési feltételeket (ÁSZF)!

Az autóbérléssel kapcsolatban az Európai Fogyasztói Központ egy hasznos tudnivalókat tartalmazó kiadványt is készített, amely letölthető az EFK honlapjáról az alábbi linken: http://www.magyarefk.hu/pdf/kiadvanyok/autoberles_kulfoldon.pdf

A cikket folytatjuk ...

forrás: www.magyarefk.hu

;Consumers,Businesses; Tájékoztatás a gyermeklábbelik laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzéséről;2013/01/21 08:00:00;

A gyermekcipők biztonságára fokozott figyelmet kell fordítani, mivel a 17–30-as méretű lábbelik viselői 1–5 éves korú gyermekek, akik életkorukból adódóan nem képesek felmérni azt a kockázatot, amelyet a nem megfelelően kialakított lábbeli viselése okozhat. A gyermeklábbeliken lévő nem megfelelően rögzített gyöngyök, flitterek, valamint a lelógó alkatrészek, rojtok, zsinórok fulladásveszélyt jelenthetnek, vagy balesetet okozhatnak. A merev, kemény talp-szerkezetű és hegyes orr-rész kialakítású gyermekcipők akadályozzák a gyermekláb egészséges fejlődését, maradandó láb deformációt okozhatnak. Az ilyen termékek forgalomból történő kivonása a gyermekek biztonsága érdekében nagyon fontos.

A vizsgálat célja annak ellenőrzése volt, hogy a mintavételezett gyermekcipők címkézése és biztonságossága megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A biztonsági vizsgálatok keretében 18 pár gyermeklábbeliből került sor mintavételre. A vizsgálat kiterjedt a termékek címkézési előírásainak ellenőrzésére, a lábbelik formakialakítására, valamint a rajtuk alkalmazott díszítések vizsgálatára.

A vizsgált 18 pár gyermeklábbeli közül egyetlen pár sem elégítette ki a biztonságossági követelményeket, melyek a használat során veszélyeztetik a gyermekek biztonságát és egészségét.15 pár lábbeli a fulladásveszély súlyos, míg 3 pár a fulladásveszély nagy kockázatát jelenti a gyermekek számára.

 

10 pár lábbelinél a nem megfelelő formakialakítást, míg 8 pár esetében a merev, kemény járótalpat kifogásolták a szakemberek, mert az ilyen lábbelik viselése egészségkárosító hatású.

Az azonosító jelölést az előírásoknak megfelelően valamennyi terméken feltüntették, azonban a gyártó és az importőr adatait – 1 pár kivételével – nem tüntették fel.

Az anyagösszetételt a mintavételezett termékek 66,7%-ánál (12 pár esetében) megfelelően jelölték, 22,2%-ánál (4 párnál) nem jelölték, míg további 11,1%-ánál (2 párnál) nem a valóságnak megfelelő anyagösszetételt jelölték.

A gyermekek biztonsága elsődleges, így joggal várható el, hogy a számukra készült termékek biztonságosak legyenek. Mindezek figyelembevételével, valamint a biztonsági követelmények teljesülése terén tapasztalt magas kifogásolási arány miatt szükségesnek látjuk a következő években a termékkörre vonatkozóan újabb ellenőrzéseket végezni.

A vizsgálati jelentés elérhető erről a linkről.

;Consumers,Businesses; Bizottsági vélemény az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése tárgyában;2013/01/21 07:59:00;

Az EU Hivatalos Lapjának C11/2013-as számában megjelent az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2013/C 11/12. számú véleménye – „A Bizottság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése” című közleményéről.  További részletek Jogszabály Hírlevél / EU / 2013.01.16.

;Consumers,Businesses; A nap híre (2013.01.18) - Újabb lépések rezsiügyben;2013/01/18 08:30:00;

Törvénymódosításokat is hajlandó kezdeményezni a rezsicsökkentésért felelős munkacsoport vezetője, hogy érthetőbb közüzemi számlákat kapjanak az emberek. Szerdán egyeztetést kezdeményeztek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal. Az NFH összeállított egy tájékoztatót, amely abban kíván segítséget nyújtani, hogy a fogyasztók könnyebben ellenőrizhessék, a kézhez kapott számlájukban a szolgáltató valóban a csökkentett hatósági (egység)árat alkalmazta-e.

 

forrás: http://videotar.mtv.hu .

Nem lehet tudni, hogy köbméterben vagy kilojoule-ban számláznak. Még az sem követhető, hogy mi a számlázás alapja, ez attól függ, hogy mit szeretne a gázszolgáltató. A rezsicsökkentésért felelős munkacsoport vezetője az MTV Híradónak azt nyilatkozta: Ez a gyakorlat egyáltalán nem felel meg fogyasztóvédelmi szempontból a szabályozásoknak, ezért a számlák érthetőségéért szerdán egyeztetést kezdeményeztek a Fogyasztóvédelmi Hatósággal.

Évente 25 ezer panaszt kap a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a közüzemi számlákkal kapcsolatban. Többnyire a számlák érthetőségével van gond.Természetesen ezeket soron kívül ellenőrizi és kivizsgálja majd ez alapján megállapítja a szükséges szankciókat a Hatóság.

Magyarország egyik legnagyobb energiaszolgáltató cégének kommunikációs vezetője szerint a sok tétel cége számára is teher, de törvény kötelezi őket arra, hogy milyen és mennyi adatot kell feltüntetniük.Ha a felével kevesebb kötelező adat lenne a számlán, akkor sokkal érthetőbb, átláthatóbb lenne mindenki számára – nyilatkozta Pánczél Andrea, a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. kommunikációs igazgatója.

Év végéig 28 jogszabály is módosulhat a könnyebb átláthatóság érdekében. Az első egyszerűbb számlák jövő év elején készülhetnek el.

Forrás: www.hirado.hu .