A nap híre (2012.12.20) - Eligazítás a hőszolgáltatás témakörében fogyasztói oldalról felmerült kérdések kapcsán

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségét nagy számban keresték meg a fogyasztók a hőszolgáltatással kapcsolatosan az elszámoló számlák kézhez kapását követően. A fogyasztói megkeresésekben leírtak alapján a következő tájékoztatással kívánja segíteni a felügyelőség a távhőszolgáltatást igénybe vevő fogyasztókat. A megkeresések leggyakoribb okai a következők voltak:

1. Az év közben megküldött számlákat kifizették, ennek ellenére az elszámoló számla jelentős összegű volt.

2. A lakóházban a költségmegosztók felszerelését követően egyes lakásokban lényegesen magasabb lett az éves fűtési díj. 3. A megküldött számlákat nem tudják értelmezni, az elszámoló számlában nem az általa befizetett összegek kerültek jóváírásra. 4. A szolgáltató miért nem közli a fűtési szezon előtt, hogy a költségmegosztón mért egy egységnek mennyi az ára, ami alapján lehetne követni, hogy mennyi lesz a számla összege. 5. Szétoszthatja-e a szolgáltató azokat a díjakat a lakók között, melyeket egyes lakók nem egyenlítenek ki.

6. Hogyan csökkenthető a fűtési számla?

1. Az év közben megküldött számlákat kifizették, ennek ellenére az elszámoló számla jelentős összegű volt. A szolgáltató két féle számlát állít ki a szolgáltatásról. Az egyik a részszámla, a másik az elszámoló számla.Az elszámoló számla minden esetben a hőszolgáltató tulajdonában lévő, a lakóépület hőfogadó állomásán elhelyezett hiteles hőmennyiségmérőn mért adatok alapján készül. Az elszámolások közötti időszakban a szolgáltató részszámlákat bocsát ki, melyek a lakás várható hőfelhasználása alapján készül.A valós hőfelhasználás pontosan szinte soha sem egyezik meg a várható, becsült hőfelhasználással. Ezt az eltérést nem a szolgáltató hibás előzetes számításai okozzák.

Az eltérések lehetnek a fogyasztó számára kedvezőek, amikor az elszámolás során túlfizetés jelentkezik, és a túlfizetett összeget visszakapja a fogyasztó, viszont ennek fordítottja is gyakori, amikor az év közben befizetett részszámlák nem fedezik a valós fogyasztás díját, ezért az elszámolás során a még ki nem fizetett díjat számlázza ki a szolgáltató, ami sok esetben igen magas összegű.

A valós hőfelhasználást több tényező befolyásolja. Az egyik leglényegesebb meghatározó tényezői a külső levegő hőmérséklete, de függ a lakások épületben való elhelyezkedésétől, és a hőszigeteléstől. Ez az egyes lakásokban eltérő mértékben változtatja meg a hőfelhasználást. (Ennek hatásáról a 2. pontban részletesen informálódhat.)

A lakásokban a lakók által alkalmazott fűtési módszer is befolyásolja a hőfelhasználást. A radiátorokra szerelt hőfokszabályozós szelepek segítségével lehetősége van a lakóknak szabályozni, hogy hány fok legyen a helyiségben. Átlagos értéknek tekinthető, hogy 1 0C csökkentés esetén 6% megtakarítás érhető el. Fontos megjegyezni, hogy ez átlagos érték, a lakások hőszigetelésétől, a nyílászárók állapotától függően változhat.

Hogyan készül a számla a felhasznált hő díjáról? A hőszolgáltatás során a szolgáltató a hődíjat kizárólag a lakóépület hőközpontjában (hőfogadó állomásán) felszerelt, a szolgáltató tulajdonában lévő hiteles hőmennyiségmérőn mért hőmennyiség szerint számlázhatja ki. Ez az a mennyiség, amit az összes lakás tulajdonosa együttesen felhasznált.

A felhasználási helyen az egyes épületrészekre vonatkozó, fűtési célra felhasznált hőmennyiség és díjának megosztására szolgáló díjmegosztás meghatározása a felhasználási hely tulajdonosi közösségének - társasház esetében a szervezeti-működési szabályzat, lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezéseivel összhangban meghozott - döntése alapján a következő módokon történhet: a) az épületrészek fűtött légtérfogata alapján, vagy b) fűtési költségmegosztók alkalmazásával A költségmegosztók alapján készült elszámolásoknál jogszabály alapján /157/2005. (VIII.15.) Korm./ az elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiségnek legalább 30%-át, de legfeljebb 50%-át az épületrészek fűtött légtérfogata arányában, a fennmaradó részét fogyasztásarányosan, a fűtési költségmegosztók leolvasott adatainak alapulvételével és meghatározott korrekciós tényezőkkel történő módosításával számított értékei arányában kell az épületrészek között felosztani. Ezt az arányt is a lakóközösség döntése állapítja meg. A korrekciós tényezőket a lakóközösség döntése alapján alkalmazza a költségmegosztást végző cég. Korrekciós tényező lehet pl. a szélső lakások helyi adottságai miatt az azokban lakók nem a megosztókról leolvasott értékeknek megfelelően fizetik a díjat, hanem a megosztón leolvasott értéket százalékban meghatározott módon korrigálják.

Abban az estben, ha a felhasználási hely tulajdonosi közössége ettől eltérő költségmegosztási módszert fogad el, akkor azt az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló jogszabály szerinti energetikai tanúsítvánnyal, megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező tanúsítványt végző által valamennyi épületrészre kiterjedően elkészített, a felhasználási helyre vonatkozó részletes energetikai számítással kell alátámasztani. A 157/2005. (VIII.15.) kormányrendelet 6. számú melléklete tartalmazza, a lakás elhelyezkedésétől függő korrekciós mértékeket.

A korrekciós tényezők:

* A korrekciók az épületrész egyes helyiségeire számítandók. Ha egy adott helyiségre egynél több korrekció vonatkozik, abban az esetben a helyiségre vonatkozó valamennyi korrekciót alkalmazni kell. Fűtési költségmegosztó funkciót ellátó hőmennyiségmérők alkalmazása esetén az épületrész egyes helyiségeinek korrekciós tényezőit a korrekciós tényezővel érintett helyiség fűtött légtérfogatának a teljes épületrész fűtött légtérfogatára jutó arányában kell számításba venni. ** A földszinti korrekciók nem alkalmazhatók azoknál a függőleges, alsó elosztású fűtési rendszerű felhasználási helyek helyiségeinél, amelyek légterében hőszigetelés nélküli vízszintes elosztóvezeték halad át. *** A legfelső emeleti korrekciók nem alkalmazhatók azoknál a függőleges, felső elosztású fűtési rendszerű felhasználási helyek helyiségeinél, amelyek légterében hőszigetelés nélküli vízszintes elosztóvezeték halad át.

(4) A távhőszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és más pénztartozás a társasház tulajdonostársait és a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. Épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén a felhasználó az egyes díjfizetők, továbbá a díjfizető más díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel. 2.A lakóházban a költségmegosztók felszerelését követően egyes lakásokban lényegesen magasabb lett az éves fűtési díj.  Azokban a lakóépületekben, melyekben felszerelték a költségmegosztókat a lakók az első elszámoló számla megkapásakor szembesültek azzal, hogy az eddigi fizetendő összeg lényeges eltérést mutat. Felügyelőségünkhöz érthetően azok a fogyasztók fordultak, akiknek többet kell fizetniük, mint az előző, légköbméter alapján történt megosztás alapján fizettek.

Általában nem azt kifogásolják, hogy nem a jogszabályban leírtak szerint készítette el a számláját a szolgáltató, hanem azt, hogy a fűtés korszerűsítését megelőzően olyan tájékoztatást kaptak, hogy a thermosztatikus radiátor szelepek, és a költségmegosztók felszerelésével csökkenni fog a fűtés számlája, ennek ellenére lényegesen többet kell fizetniük a fűtésért.

Ezek az eltérések szinte kivétel nélkül azokban a lakásokban jelentkeznek, melyek a lakóépület felső, szélső helyén találhatók. A költségmegosztók a valósan a lakásba beérkező hőt érzékelik, ezért a számlában ez a mennyiség jelenik meg.Azoknak a lakóknak, akik a lakóépületben „kedvező” helyen lévő lakásokban laknak észrevehető mértékben csökken a fűtési számlájuk. Ezek korrekcióját a fentebb hivatkozott rendelet lehetővé teszi. A korrekciók módosítását a lakóközösség közös döntése alapján lehet végrehajtani Gyakran merül fel kérdésként, hogy nincs információja a fogyasztónak, hogy milyen módon osztották meg a költségeket, alkalmaznak-e korrekciókat.A hivatkozott rendelet 17/H §. 6. pontja rögzíti, hogy „A tulajdonosi közösség képviselője köteles biztosítani a díjfizető részére – egyeztetett helyen és időpontban – az általa használt épületrészre megállapított díjmegosztási arányok számításába való betekintést.”

3. A megküldött számlákat nem tudják értelmezni, az elszámoló számlában nem az általa befizetett összegek kerültek jóváírásra.  A részszámlák „becsült”, várható fogyasztás alapján készülnek. Az elszámoló számla tartalmazza az elszámolási időszak valós hőfelhasználásának díját, valamint a részszámlákon befizetett hődíj összegét, mely levonásra kerül.

A részszámlák kiegyenlítése során befizetett összeg nem csak a hődíjat tartalmazza, így az elszámoló számlán feltüntetett levonásra kerülő díj nem egyezik meg pontosan a befizetett összeggel. Azok a befizetett összegek kerülnek levonásra, melyek a részszámlában a hődíjra vonatkoztak. 4. A szolgáltató miért nem közli a fűtési szezon előtt, hogy a költségmegosztón mért egy egységnek mennyi az ára, ami alapján lehetne követni, hogy mennyi lesz a számla összege.  Nagyon fontos tény, hogy a költségmegosztók nem hőmennyiségmérők, azok az egész lakóépületben felhasznált hőmennyiség lakásonkénti szétosztásához szolgáltatnak adatot. Nem lehet előre meghatározni, hogy a költségmegosztó által mutatott egy egységnyi változásnak mennyi az ára. A lakásokban a költségmegosztók leolvasásával megállapítják, hogy a lakásban összesen hány egységgel változott az érték. Az egyes lakásokban megállapított értékeket összeadják, mellyel az egész lakóépületben  történt változás értékét állapítják meg.

A hiteles hőmennyiségmérőn mért hőmennyiséget elosztják a lakóépületben a költségmegosztók adatai alapján megállapított összes egységgel. Az így kapott érték mutatja meg, hogy a költségmegosztón egy egységnyi változás mennyi hőmennyiségnek felel meg.A lakásban megállapított egységváltozás és az egy egységre jutó hőmennyiség szorzata adja meg, hogy a lakás az épületbe beérkező hőmennyiségből mennyit használt fel az adott lakás. Ez alapján nem lehet „tarifát” csatolni az egy egységnyi változáshoz. 5. Szétoszthatja-e a szolgáltató azokat a díjakat a lakók között, melyeket egyes lakók nem egyenlítenek ki.  A távhőszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és más pénztartozás a társasház tulajdonostársait és a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. Épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén a felhasználó az egyes díjfizetők, továbbá a díjfizető más díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel. 6. Hogyan csökkenthető a fűtési számla?  A fűtés során kis odafigyeléssel csökkenthető a fűtésszámla összege. A költségcsökkentés érdekében a következő dolgokra célszerű odafigyelni: -    A thermosztatikus radiátorszelep szabályozásával állítsa be a kívánt hőfokot.A hőmérséklet 1 C0-al való csökkentése átlagosan 6% energia megtakarítást eredményez.-    A radiátorokat ne takarja le, ne szárítson rajtuk ruhát, mivel a letakart felület nem tudja a környezetének megfelelően átadni a hőt, a radiátor hőfoka megemelkedik, amit a költségelosztó érzékel. -    Szellőztetésnél rövid időre, 2-3 percre nyissa ki teljesen az ablakokat. Ez idő alatt a radiátor szelepét zárja el. A hosszabb időre kissé megnyitott ablakoknál a szoba nem szellőzik ki megfelelően, viszont a beáramló hideg levegő a radiátor szelepét hűti, az nem a szoba hőmérsékletét érzékeli. A szelep azt érzékeli, hogy a beállított hőfokot még nem érte el a helyiség hőmérséklete, ezért maximálisan kinyit, a radiátor hőmérséklete megemelkedik, amit a költségmegosztó érzékel.A szellőztetés nagyon fontos, mivel a szellőző rács nélküli jó hőszigetelést biztosító ablakok esetén páralecsapódás keletkezik, ami penészesedést okoz. -    Amikor senki sem tartózkodik a lakásban, vagy nincs szükség a nappal beállított hőfokra, a radiátor szelepével csökkentse a hőmérsékletet. Ne zárja el teljesen a radiátort, mert a kihűlt környezet ismételt felfűtése több energiát igényel, mint egy csökkentett szinten annak megtartása, és onnan a hőmérséklet emelése.-    A felhasznált hőmennyiséget a nyílászárók állapota is befolyásolja. A rosszul záródó, magas hőáteresztő tulajdonsággal rendelkező ablakokon kiszökik a hő a lakásból. A nem megfelelően szigetelt ablakok esetében a hideg levegő folyamatosan hűti a radiátor szabályozó szelepét, amely e miatt nem a helyiség valós hőmérsékletét érzékeli, és nyitva tartja a szelepet a radiátoron. A rosszul záródó nyílászárók hézagait tömítse le. -    A radiátorok hatásfoka emelhető, ha azok mögé, a falhoz hő visszaverő felületet, pl. alumínium fóliát helyez. A sugárzó hőt nem a fal nyeli el, az visszaverődik a helyiségbe.