A mai napon az Európai Bizottság számos intézkedést vázolt fel a marketinges csalással, például a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó vállalkozások megtévesztő gyakorlatával szembeni küzdelem érdekében. A cél az, hogy megfelelőbb védelmet nyújtsunk a vállalkozások, szabad foglalkozásúak és nem kormányzati szervek számára a szabályokat megszegő tisztességtelen piaci szereplőkkel szemben, akik megtévesztő marketinggyakorlatokhoz folyamodnak, pl. formanyomtatványokat küldenek a vállalkozások számára, hogy azok látszólag díjmentesen aktualizálják adataikat az általuk vezetett szakmai címjegyzékben, majd ezt követően éves díjat követelnek tőlük. A kivállalkozások különösen sebezhetőek a csalókkal szemben, akik gyakran az EU-n belül más joghatóság alatt működnek, ezért nehéz végrehajtási lépéseket foganatosítani velük szemben. A Bizottság ezért bejelentette, hogy hatékonyabbá kívánja tenni a hatályos jogszabályt (a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114/EK irányelvet), hogy kifejezetten megtiltsa az olyan gyakorlatokat, mint például a közlemény kereskedelmi szándékának leplezését, és egyúttal megerősítse a szabályok végrehajtását az uniós dimenziójú ügyekben.
„Csak az egész Unióra érvényes szilárd szabályok révén tudunk lecsapni a vállalkozásokat megcélzó csalásokra és biztosítani, hogy a tettesek ne bújhassanak ki a büntetés alól a nemzeti határoknak köszönhetően. Ezért terjesztjük elő a mai napon átfogó tervünket,”– nyilatkozta Reding alelnök, az EU jogérvényesülési biztosa. „Véget kell vetni az olyan jelenségeknek, mint a megtévesztő szakmai címjegyzékek, a hamis számlázás és hasonló csalások.A kisvállalkozások képezik az európai gazdaság gerincét, és nemigen engedhetik meg maguknak, hogy a csalók zsebébe folyjon a pénzük. Eltökélt szándékunk, hogy biztonságosabbá tegyük az európai üzleti életet.”
A marketinges csalásoknak nap mint nap számos uniós vállalkozás, szabad foglalkozású személy és civil társadalmi szervezet esik áldozatául. Ilyen például az, amikor hamis vagy megtévesztő tájékoztatást nyújtanak valamilyen szolgáltatásról, számlának tűnő ajánlatokat vagy szakmai címjegyzékben való adatfrissítésre vonatkozó megtévesztő nyomtatványokat küldenek. Az adatokból új, az üzleti életet világszerte érintő tendencia rajzolódik ki. A tömegmarketing-technikák terjedésével a megtévesztő szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok leghírhedtebb képviselői egyes beszámolók szerint évente akár 6 millió űrlapot is képesek kiküldeni. A megtévesztő szakmai címjegyzékekkel kapcsolatos csalások az egyes vállalkozásoknak egy vállalkozásra számítva évi 1 000 euró és 5 000 euró közötti pénzügyi kárt okoznak. Az Európában működő 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) az uniós vállalkozások 99 %-át képviseli, 2002 és 2010 között az új munkahelyek 85%-át ők hozták létre. A gazdasági növekedés legfőbb előmozdítói közé tartoznak, és jogaikat meg kell védeni.
A Bizottság (közlemény formájában) stratégiát tett közzé, amely részletesen felsorolja a vállalkozások védelme érdekében a jövőben tervezett lépéseket:
1. Az egyes gyakorlatokat tiltó szabályok felülvizsgálata erőteljesebbé tételük érdekében
-
A jogbiztonság fokozása és a rések elkerülése érdekében kifejezett tilalom vonatkozik majd bizonyos egyértelműen megtévesztő gyakorlatokra, így például a megtévesztő szakmai címjegyzékekre, hogy a piaci szereplők azonnal tisztában legyenek azzal, hogy ezek a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló irányelv hatálya alá tartoznak, tehát jogellenesek.
-
> Annak érdekében, hogy mindenki a szabályok szerint járjon el, a Bizottság a jogsértésekre vonatkozó szankciók erőteljesebbé tételét tervezi. A tagállamoknak biztosítaniuk kell majd, hogy jogszabályaik hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókról rendelkezzenek.
2. A megtévesztő marketinggyakorlatokra vonatkozó szabályok végrehajtásának megerősítése az uniós dimenziójú ügyekben:
-
Valamennyi tagállamnak végrehajtó hatóságot kell kijelölnie, amely megfelelő hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy garantálja, a szabályokat a vállalkozások közötti kapcsolatok során is alkalmazzák. Manapság ez nem érvényes valamennyi uniós ország esetében.
-
A Bizottság együttműködési eljárást alakít ki a végrehajtó hatóságok között. E végrehajtási hálózat lehetővé teszi az illetékes hatóságok, pl. a versenyjogi vagy fogyasztóvédelmi szervek számára az információcserét, a határokon átnyúló segítség kérését, valamint az üzleti vállalkozásokat sújtó megtévesztő gyakorlatok felszámolását.
A jelenlegi szabályok továbbfejlesztése érdekében a Bizottság – teljes körű hatásvizsgálatot követően – 2013 folyamán javaslatot tervez előterjeszteni.
A Bizottság fellépésének előzményei közé tartozik az Európai Parlament felmérése és egy nyilvános konzultáció (lásd: IP/11/1224), amelyben a vállalkozások – méretüktől és tevékenységi ágazatuktól függetlenül – határozottan amellett foglaltak állást, hogy fokozottabb uniós szintű védelemre van szükség a kifejezetten a vállalkozásokat megcélzó megtévesztő marketinggyakorlatokkal szemben. A válaszadók 84 %-a támogatta a vállalkozásokat érintő legkárosabb kereskedelmi gyakorlatok elleni uniós jogi szabályozás elfogadását.
Előzmények
A megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló uniós szabályozás (a 2006. december 12-i 2006/114/EK irányelv) az egész Unióra vonatkozó jogi minimumszabályokat határoz meg a vállalkozásoknak a megtévesztő reklámtevékenységgel szembeni védelmére vonatkozóan. Azt is előírja, hogy az összehasonlító reklám csak ténylegesen hasonló árukat vagy szolgáltatásokat vethet össze, nem becsmérelheti más vállalkozások védjegyeit, és nem idézheti elő a kereskedők összetévesztését.
Számos olyan megtévesztő marketinggyakorlat van, amelyeket a tisztességtelen üzleti szereplők igen elterjedten alkalmaznak. A leggyakoribb csalások sokszor egy közös alapsémára épülnek:a tisztességtelen üzleti szereplő csalárd módon megszerzi az áldozat hozzájárulását és ezáltal állítólag szerződés jön létre, amelyben a nyújtott szolgáltatás jelentéktelen, vagy éppenséggel hiányzik, ám az ár kiugróan magas, a szerződéses feltételek pedig visszaélésszerűek. Ezt követően a megtévesztő üzleti szereplő minden lehetséges módszert latba vet a fizetés kikényszerítésére.
Igen gyakori módszer az, hogy a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó csalárd társaság formanyomtatványokat küld a vállalkozások (pl. üzlettulajdonosok, építészek, orvosok) számára, arra kérve őket, hogy aktualizálják adataikat, látszólag díjmentesen. Amint az áldozat feliratkozik, rögtön közlik vele, hogy szerződést írt alá, amely alapján évente jelentős összeget kell fizetnie. Egy uniós felmérés keretében 13 000 panasz érkezett a megtévesztő szakmai címjegyzékekre vonatkozóan – és ez feltehetőleg csupán a jéghegy csúcsa. Ezzel kapcsolatos, hogy az uniós szabályok hatékony végrehajtása jelenleg nehézkes abban az esetben, amikor az áldozat és az elkövető eltérő uniós országból származik.
E témakör jelentőségét az Európai Parlament is számtalanszor hangsúlyozta. A megtévesztő szakmai címjegyzékek problémájáról az Európai Parlament két állásfoglalást adott ki 2008-ban és nemrégiben, 2011. június 9-én.
forrás: http://ec.europa.eu/magyarorszag/press_room/press_releases/20121127_mark...