A kenyér táplálkozásunk szerves részét képezi, azt minden korosztály ismeri és kortól függetlenül mindenki szívesen fogyasztja. Népszerűségének hatására nemcsak a kenyér készítésének folyamata változott sokat az évszázadok alatt, hanem a választék is. Ismerünk fehéret, barnát, magokkal ízesítettet és burgonyával, kukoricával kevert lisztből sütötteket, lehet bajor, francia, olasz lisztből készültet, keltet és keletlent kapni. A széles választéknak köszönhetően bárki megtalálhatja a számára legízletesebb darabokat.
Manapság azonban az ízletesség mellett különösen nagy szerepet játszik az, hogy az általunk fogyasztott pékáru egészséges is legyen, így előtérbe kerülnek a közismert barna, félbarna, fehér kenyerek helyett a rozs vagy a rozsos, a többgabonás, a búzacsírás és a korpás kenyerek.
Mindezek alapján a fogyasztók a termék ára mellett annak minőségére, illetve ezáltal egészségre gyakorolt hatására is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek. A termék minőségét pedig annak elnevezése, illetve – amennyiben a termék előrecsomagolt – az azon feltüntetett összetevők listája sugallja, így a vásárlók az alapján döntenek az adott kenyér megvásárlása mellett.
De mi a garancia arra, hogy a termék valóban elnevezésének és a címkén feltüntetetteknek megfelelően tartalmazza az előírt összetevőket? A garanciát az biztosítja, hogy a gyártók kötve vannak a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaihoz, melyek meghatározzák, hogy az összetételre vonatkozó elnevezést milyen esetekben lehet használni az adott árura. Eszerint például akkor tüntetheti fel a gyártó a terméken a „rozskenyér” elnevezést, amennyiben az legalább 60:40 arányban tartalmazza a búza- illetve a rozslisztet.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztónak nincs lehetősége arra, hogy megbizonyosodjon arról, hogy valóban megfelelő minőségű kenyeret vásárol, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a hatáskörébe tartozó élelmiszerekre vonatkozó előírások megtartásának teljesülését - a kenyerek tekintetében - helyi témavizsgálat keretében vizsgálta.
Ennek során több esetben vonta vizsgálat alá a Bács-Kiskun megyében székhellyel rendelkező pékségek által gyártott kenyereket, abból a szempontból, hogy a termék elnevezésének megfelelően tartalmazza-e az Élelmiszerkönyvben előírt összetevőket, azaz az áru elnevezésével nem tévesztik-e meg a fogyasztókat.
Az ellenőrzés során a különböző összetevőjű kenyerek közül – egyre szélesebb körű népszerűségük miatt – a rozstartalommal rendelkező kenyerek – rozskenyerek, rozsos kenyér, bajor rozskenyér, rozscipó – vizsgálata került előtérbe.
A vizsgálatok befejezését követően örömmel tapasztaltuk, hogy az e témában indított eljárások pozitív eredménnyel zárultak. Ezért általánosságban elmondható, hogy a kenyerek nagy része megfelelt az adott termék esetében alkalmazott megnevezés használatához szükséges feltételeknek, tehát az ellenőrzés alá vont pékáruk gyártói eleget tettek a termékek megnevezésének alkalmazásával kapcsolatos jogszabályi előírásoknak.
Csupán egyetlen esetben bizonyosodott be a fogyasztók megtévesztése, ugyanis a pékség által bemutatott dokumentumok nem igazolták az Élelmiszerkönyvben előírtak betartását. Ebben az esetben Hatóságunk a jogsértő vállalkozást kötelezte az előírások betartására, annak érdekében, hogy a jövőben jogkövető magatartást tanúsítson.
Összességében tehát arra következtethetünk, hogy a fogyasztók biztonsággal fogyaszthatják a Bács-Kiskun megyei pékek által készített, különböző rozstartalommal rendelkező kenyereket, tekintettel arra, hogy az azon feltüntetett elnevezéssel a gyártók nem folytatnak megtévesztő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, így a vásárlók nyugodtan hagyhatják magukat „lekenyerezni”.