Ki ne hallott volna már egy termékbemutatóról? Általában szórólapokon, telefonon invitálják rá az embereket, ahol ajándékokat, ingyen ebédet ígérnek, de vigyázat: ez sokba is kerülhet! Egy megtévesztett idős hölgyre például egy porszívót tukmáltak 25 ezer forintért, ami még nem lett volna baj, de kiderült, hogy valójában 200.000,-Ft-ot követelnek rajta. Egyebek mellett ilyen esetekről számolt be dr. Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője a csepeli Sétáló utcai könyvtárban tartott előadásában.
A porszívós hölggyel az történt, hogy jóhiszeműen elment egy termékbemutatóra, ahol az üzletkötők addig bizonygatták egy porszívó kiválóságát, míg a gyanútlan fogyasztó meg nem vásárolta. A szerződés megkötésekor azonban lényeges információkat hallgattak el előle. Csak utólag közölték vele, hogy a 25 ezer forint csak előleg, s a 200 ezer forint valós árat mindenképpen behajtják rajta. Az asszonynak azt sem hozták tudomására, hogy a vásárlás után 8 munkanapon belül élhet az „elállás jogával”, vagyis visszaadhatta volna a terméket, amelyet az eladó köteles visszavenni és a kifizetett pénzt visszatéríteni. Az eset kapcsán végül a fogyasztóvédők léptek fel a pórul járt hölgy védelmében, s a vásárló megtévesztése miatt eljárást indítottak.
dr. Fülöp Zsuzsanna elmondta, hogy a termékbemutatók megtartása önmagában nem jogszerűtlen, de a vevőket túlságosan gyakran becsapják. Az üzletkötők elsősorban az idősebb embereket csalogatják el előadásaikra, mert ők óvatlanabbak, a tapasztalatok szerint könnyebben rászedhetők.
A szervezők ajándékokat, szép nyereményeket ígérnek, amelyek azonban általában a szemfényvesztés részei. A felkínált termékeket nem egy esetben bizalmi jeggyel látják el megtévesztő módon. Például olyan címkét ragasztanak rá, hogy „Magyar termék”, ami azonban valótlan. Áradoznak a termékekről, amit azzal a hamis szlogennel egészítenek ki, hogy „Csak most, csak itt, csak önnek!” A kellőképpen összezavart vásárlók egy része pedig alaposan bevásárol. Utólag jön rá, hogy a terméket jóval drágábban adták el neki, mintha egy hagyományos üzletben vette volna meg azt, a nyereményt pedig csak úgy veheti át, ha előbb 100 ezer forintért vásárol.
Az ajándékok között pedig csupa olyan dolog van, amelyeket legtöbbször tilos forgalmazni termékbemutatón. Ezek közé tartozik pl. az élelmiszer, gyógyszer, táplálék-kiegészítők, dohány. A vevőket gyakran nem tájékoztatják a már említett elállási jogukról, vagyis arról, hogy a terméket indoklás nélkül visszaadhatják az üzletkötőknek 8 munkanapon belül, s a pénzük visszajár. Egy fogyasztót például úgy csaptak be, hogy 30 ezer forint kötbért kértek, amikor visszavitte az árut. Ennél is súlyosabb jogsértés, amikor a vevőket addig nem engedték ki a teremből, amíg nem vásároltak valamit.
Fülöp Zsuzsanna megemlítette, hogy tavaly mintegy 400 panasz érkezett a termékbemutatókra, s ezek nagyrésze jogos volt. A fogyasztóvédők ellenőrzésképpen nemritkán maguk is megjelennek bemutatókon, ám nehéz az ellenőrzést lefolytatni, ha a szervezők technikai okokra hivatkozva hirtelen lemondják az előadásokat.
Mit tehetnek a fogyasztók saját érdekükben? Legyenek óvatosak, s addig semmiféle szerződést ne írjanak alá, amíg a legapróbb betűket is el nem olvasták. De inkább ne írjanak alá semmit, hanem előtte beszéljék meg a tennivalókat családtagjaikkal. A legjobb megoldás alighanem Ausztriában létezik, ahol olyan szigorú szabályok közé szorították a termékbemutatók működését, hogy valójában meg is szűntek.
forrás: http://onkormanyzat.mti.hu/ .