Milyen esetekben korlátozhatja a szolgáltató a szolgáltatást?
Hogyan történik a szolgáltatás korlátozása?
Hogyan szűnik/szüntethető meg szolgáltatás korlátozása?
Mit kell tudni a forgalmi korlátozásról?
Mikor és milyen feltételekkel kérhetjük a szolgáltatás szüneteltetését?
Milyen esetekben jogosult a szolgáltató szüneteltetni a szolgáltatást?
Milyen esetekben korlátozhatja a szolgáltató a szolgáltatást?
A szolgáltatás korlátozására a szolgáltató (egyidejű értesítésünk mellett) az alábbi esetekben jogosult:
- akadályozzuk vagy veszélyeztetjük a szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését,
- a szolgáltatást a szolgáltató hozzájárulása nélkül harmadik személy részére továbbértékesítjük vagy hálózati szolgáltatás céljára használjuk,
- a szolgáltató felszólítása ellenére 30 napon túl sem rendezzük esedékes díjtartozásunkat és nem adunk a díjtartozás megfizetésének biztosítása céljából a szolgáltatónak az ÁSZF-ben (általános szerződései feltételekben) meghatározott biztosítékot sem,
- a rendelkezésre álló adatok, információk alapján valószínűsíthető, hogy a szerződés megkötése vagy a szolgáltatás igénybe vétele céljából a szolgáltatót lényeges körülmény — így különösen személyes adatok alapján — megtévesztettük,
- fogyasztásunk túllépte az adott szolgáltatás tekintetében az ÁSZF-ben, illetve az egyedi előfizetői szerződésben az igénybevétel felső korlátjaként meghatározott összeget vagy adatmennyiséget (ez az ún. forgalomkorlátozás, részletesebben ld. később),
- a műsorterjesztő akkor is korlátozhatja a szolgáltatást, ha a műsorjelet jogosulatlanul vételezzük, a beérkező műsorjelet harmadik személynek jogellenesen továbbítjuk, vagy a kódolt műsorjelet jogosulatlanul dekódoljuk.
Hogyan történik a szolgáltatás korlátozása?
A korlátozás nem a szolgáltatás teljes megszüntetését, „kikapcsolását” jelenti. Korlátozás esetén a szolgáltatás egyes funkcióit nem tudjuk elérni, illetve egyes részelemeket nem vehetünk igénybe. (Például: a kimenő telefonhívások letiltása, vagy az internet sebességének, illetve a fogható TV adások számának csökkentése.)
Telefonszolgáltatás esetén a korlátozás ideje alatt is köteles a szolgáltató biztosítani:
- az előfizető hívhatóságát,
- a segélykérő hívások továbbítását,
- a szolgáltató ügyfélszolgálatának elérhetőségét,
- a hibabejelentőjének elérhetőségét.
A korlátozás (a díjtartozás, valamint a megtévesztés esetét kivéve) műszakilag kivitelezhető mértékben és kizárólag az előfizetői szerződésszegéssel érintett szolgáltatásra terjedhet ki. Fontos szabály, hogy a korlátozás idejére kizárólag a nyújtott szolgáltatással arányos díj számítható fel.
Hogyan szűnik/szüntethető meg szolgáltatás korlátozása?
Amennyiben a korlátozás indoka megszűnt, és erről a szolgáltató hitelt érdemlő módon tudomást szerez (pl.: a díjhátralék befizetését igazoló bizonylatról másolatot kap), a szolgáltató erre irányuló kérésünktől számított 72 órán belül újra köteles a teljes szolgáltatást nyújtani, ám a „visszakapcsolásért” méltányos díjat számolhat fel.
A korlátozás megszüntetésének késedelmes teljesítése esetén a szolgáltató minden késedelmes nap után a visszakapcsolási díj egyharmadával egyező mértékű kötbért köteles fizetni. Ha a szolgáltató visszakapcsolási díjat nem számít fel, a kötbér mértéke az előfizetői szerződés alapján az adott előfizetői szolgáltatással kapcsolatban a visszakapcsolás időpontja szerinti hónapra vonatkozó havi előfizetési díj, vagy előre fizetett díjú szolgáltatás esetén az előre fizetett díj egy harmincad részének négyszerese.
Mit kell tudni a forgalmi korlátozásról?
A szolgáltató megteheti, hogy előre meghatározzon egy bizonyos összeghatárt (telefonszolgáltatás esetén) vagy adatmennyiséget (internetszolgáltatás esetén), amelyet, ha két számla közé eső időszakban elérünk, akkor korlátozhatja a szolgáltatást, vagy más (magasabb) díjtételeket alkalmazhat. Jellemzően ezeket a korlátokat a szolgáltatatók egyénre szabottan úgy állapítják meg, hogy az a szokásos havi költésünket vagy elhasznált adatforgalmunkat meghaladják. Amennyiben utólag fizetjük a díjat, akkor a szolgáltató kérheti azt is, hogy rövid határidőn (pár napon) belül fizessük be a már elhasznált szolgáltatás ellenértékét, és amennyiben ezt megtesszük, újból teljes mértékben elérhető lesz a szolgáltatás.
Fontos, hogy ezeket a meghatározott összeghatárokra, adatmennyiségekre vonatkozó rendelkezéseket, (ha lehetséges) azok számszerű mértékét, valamint a hozzájuk fűződő jogkövetkezményeket az egyéni előfizetői szerződésben átlátható és ellentmondásmentes módon kell feltűntetni. Ezeket a feltételeket pedig, külön, kifejezett nyilatkozattal kell fogadnunk (pl.: a megfelelő helyen x-szel jelölve).
A szolgáltató köteles bennünket a korlát 80%-ának elérését követően erről haladéktalanul értesíteni SMS, e-mail, vagy számítógépen felugró ablak formájában, és figyelmeztetni a korlát túllépésének következményeire. Az értesítésnek egyúttal tartalmaznia kell egy tájékoztatást a határértéken felüli igénybevétel költségeiről és a teljes körű szolgáltatás további igénybevételéhez szükséges teendőiről.
Mikor és milyen feltételekkel kérhetjük a szolgáltatás szüneteltetését?
Kérésünkre a szolgáltató köteles a szolgáltatást (amennyiben ezt a szolgáltatás sajátosságai lehetővé teszik) szüneteltetni. Ebben az esetben a szünetelés időtartamára csak a szerződésben feltüntetetett, csökkentett, indokolt és méltányos díj fizetésére lehet kötelezni bennünket. A szüneteltetési időszak végén a visszakapcsolásért csak akkor számíthat fel (indokolt és méltányos) díjat a szolgáltató, ha ahhoz helyszíni intézkedés szükséges.
Ha a mobiltelefon SIM kártyájának elvesztését, ellopását jelentjük be, akkor a bejelentést követően (és egyértelmű azonosításunk után) haladéktalanul szüneteltetni kell a szolgáltatást. Az ilyen szüneteltetés alatt keletkezett esetleges díjakat nem háríthatja ránk a szolgáltató.
A szolgáltató az ÁSZF-jében meghatározhatja a szünetelés kérhető leghosszabb időtartamát, amely azonban legalább hat hónap kell, hogy legyen. Ennek a feltételnek a határozott idejű szerződések esetében is teljesülnie kell, oly módon, hogy a szerződés lejárata a szüneteltetés időtartamával meghosszabbodik.
Milyen esetekben jogosult a szolgáltató szüneteltetni a szolgáltatást?
A szünetelést megelőzően 15 nappal értesítenie kell bennünket a szolgáltatónak, ha a hálózat átalakítása, felújítása, cseréje, karbantartása miatt kerül sor a szünetelésre. Ez azonban naptári hónaponként legfeljebb 1 napig tarthat, és csak akkor alkalmazható, ha szüneteltetést nem igénylő más gazdaságos műszaki megoldás nem áll rendelkezésre.
Szünetelhet a szolgáltatás előre nem látható és el nem hárítható külső ok (vis maior) miatt, valamint Magyarország honvédelmi, nemzetbiztonsági, gazdasági és közbiztonsági (így különösen terrorelhárítás, kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem) érdekeinek védelme céljából jogszabályban előírt módon.
Melyek a szünetelés jogkövetkezményei?
Amennyiben a szolgáltató érdekkörébe tartozó ok miatt kerül sor a szünetelésre (ide nem értve az ÁSZF-ben meghatározott rendszeres karbantartást) vagy a szünetelés oka mindkét fél érdekkörén kívül esik, a szünetelés időtartamára vonatkozóan díjfizetésére nem vagyunk kötelesek.
Ha a szüneteltetés egy adott naptári hónapban meghaladja a 48 órát, a szolgáltató köteles visszatéríteni az egy hónapra eső előfizetési díjat, kivéve, ha a szünetelés oka vis maior és a szolgáltató igazolja, hogy a kiváltó ok megszüntetésére minden tőle elvárhatót megtett.