Számlázás (hívásrészletező), díjreklamáció

Mit kell a számlának tartalmaznia?

Milyen feltételekkel kérhetünk hívásrészletezőt?

Mit tartalmaz a hívásrészletező?

Mi a teendő, ha nem érkezik meg a számla időben?

Be kell-e fizetnünk a számlán szereplő összeget, ha díjreklamációval élünk a szolgáltató felé?

Felmondhatja-e a szerződést a szolgáltató, ha díjreklamációval éltünk?

Díjreklamáció esetén mit kell bizonyítania a szolgáltatónak?

Mi történik, ha a szolgáltató helyt ad díjreklamációnknak?

Számíthat fel a hírközlési szolgáltató plusz díjat akkor, ha csekken fizetjük be a számlánkat vagy arra hivatkozva, hogy papír alapú számlát állít ki?

 


Mit kell a számlának tartalmaznia?

 

A számlák tartalmával kapcsolatban az általános, alapvető szabályokat az ÁFA törvény tartalmazza. Eszerint - többek között - a számlának tartalmaznia kell az alábbiakat:

  • a számla kibocsátásának kelte,
  • számla sorszáma,
  • szolgáltató megnevezése, székhelye, adószáma,
  • szolgáltatás igénybe vevőjének neve és címe,
  • a nyújtott szolgáltatás megnevezése,
  • az adó alapja,
  • az alkalmazott adó mértéke.

Az előre fizetett díjú szolgáltatások kivételével (pl.: ún. feltöltőkártyás mobiltelefon szolgáltatás) a számlához olyan számlamellékletet kell csatolni, amely külön feltünteti a beszéd és nem beszéd célú hívásokért felszámított díjakat, valamint a díjazási időszakokat. Továbbá a telefonszolgáltatónak a következő bontásban kell feltüntetnie a díjakat:

  • valamennyi eltérő díjú hívásirány,
  • hívásirányok alkalmazásának hiányában a végződtető szolgáltató,
  • emelt díjas hívások,
  • távszavazás,
  • SMS,
  • MMS,
  • fogadott hívások után fizetett díjak,
  • telefon szolgáltatás útján igénybe vett nem telefon szolgáltatások díjai.

Milyen feltételekkel kérhetünk hívásrészletezőt?

 

A szolgáltató az előfizető kérésére a kiállított számlához köteles ún. hívásrészletezőt csatolni, amely magában foglalja a díj kiszámításához szükséges forgalmazási és számlázási adatokat tartalmazó kimutatást. Ilyen hívásrészletezőt a szolgáltató az előre fizetett díjú előfizetői szolgáltatást igénybe vevő előfizető részére is köteles kiállítani, amennyiben az előfizető azt utólagosan kéri. A hívásrészletező eseti jelleggel, határozott időre vagy visszavonásig igényelhető. A hívásrészletező az egyéni előfizetők részére havonta egy alkalommal díjmentes.

A hívásrészletező havi egy alkalommal ingyenes, annak kiállítását két évre visszamenőleg is kérhetjük a szolgáltatótól, melyet a szolgáltató az igényléstől számított 15 napon belül köteles rendelkezésre bocsátani. Visszamenőleges igénylés esetén minden, már kiállított számlához egy esetben kérhető hívásrészletező díjmentesen.

 


Mit tartalmaz a hívásrészletező?

 

Telefonszolgáltató esetén a hívásrészletező szolgáltatásonként és szolgáltatónként a következőket tartalmazza:

  • a hívott szám;
  • a hívás kezdő időpontja;
  • a hívás időtartama;
  • a hívásegység díja;
  • a hívás díja .

Nem beszéd célú adatforgalmi kapcsolatok, hívások esetén a hívásrészletezőnek hozzáférés típusonként a következőket kell tartalmaznia:

  • a nem beszéd célú adatforgalom időpontja;
  • adatforgalom mennyisége vagy időalapú számlázásnál az adatforgalom időtartama;
  • egységnyi forgalom vagy időalapú díj számlázásánál az egységnyi időalapú díj;
  • az adatforgalom díja.

Mi a teendő, ha nem érkezik meg a számla időben?

 

A szolgáltató főszabály szerint minden számlázási időszak végén, azaz havonta utólag számlát állít ki, amely tartalmazza az előfizetési és/vagy egyszeri díjakat, illetve az egyéb díjakat.

Amennyiben hozzájárulunk, a szolgáltató a számlát postai út helyett elektronikus levélben vagy elektronikus számla bemutatási rendszer útján is megküldheti részünkre. A szolgáltató ebben az esetben díjkedvezményt adhat.

Amennyiben nem kapnánk meg a számlát a szolgáltatók jellemzően több lehetőséget is biztosítanak számunkra a díj befizetésére (postai utalvány, banki átutalás, pótcsekk igénylése a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül). Mindezekre tekintettel a díjfizetés elmaradása esetén nem hivatkozhatunk a szolgáltatóval szemben eredményesen arra, hogy nem kaptuk meg a számlát. Célszerű tehát felvenni a kapcsolatot a szolgáltatóval, ha a szokott időben nem érkezik meg a számla. Az egyes szolgáltatók részletes számlázásra vonatkozó szabályokat állapítanak meg az ÁSZF-jükben, amelyeket érdemes áttanulmányoznunk.

 


Be kell-e fizetnünk a számlán szereplő összeget, ha díjreklamációval élünk a szolgáltató felé?

 

Ha az előfizető a szolgáltató által felszámított díj összegét vitatja, a szolgáltató a bejelentést (díjreklamációt) haladéktalanul nyilvántartásba veszi. Díjvita esetén lényeges jelentőséggel bír, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a számlázási rendszere zártságát igazoló (erre a miniszter által kijelölt szervezet által kiadott) tanúsítvánnyal. Elmondható, hogy a legnagyobb szolgáltatók számlázási rendszere jellemzően tanúsított (ezzel kapcsolatban a szolgáltató honlapján, illetve ÁSZF-jében kaphatunk általában információt).

A tanúsítvánnyal nem rendelkező szolgáltatók esetében a díjreklamációnak a fizetési határidőre halasztó hatálya van, de csak abban az esetben, ha a reklamációt a díjfizetési határidő lejárta előtt nyújtjuk be és azt a szolgáltató nem utasítja el 5 napon belül. Minden egyéb esetben be kell fizetnünk az általunk egyébként vitatott díjat a megadott fizetési határidőig, azaz, ha

  • a szolgáltató számlázási rendszerének zártságát az erre kijelölt szervezet tanúsítja;
  • a szolgáltató számlázási rendszerének zártsága nincs tanúsítva, és a reklamációt a fizetési határidő után nyújtjuk be;
  • a szolgáltató számlázási rendszerének zártsága nincs tanúsítva, számlapanasszal a fizetési határidő előtt élünk, de azt a szolgáltató 5 napon belül elutasítja.

Felmondhatja-e a szerződést a szolgáltató, ha díjreklamációval éltünk?

A szolgáltató csak akkor mondhatja fel a szerződést miközben mi díjreklamációval éltünk, ha számlázási rendszerének zártságát az erre kijelölt szervezet tanúsítja. Természetesen a felmondással kapcsolatos további szabályokat ez esetben is be kell tartania a szolgáltatónak.


Díjreklamáció esetén mit kell bizonyítania a szolgáltatónak?

 

Ha a díj összegszerűségét vitatjuk, minden esetben a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy

  • a díj számlázása, megállapítása helyes volt, valamint, hogy
  • hálózata illetéktelen hozzáféréstől védett.

Abban a tekintetben, hogy a számlázási rendszere zárt-e, csak akkor terheli bizonyítási kötelezettség a szolgáltatót, ha azt nem tanúsítja egy erre kijelölt szervezet.

 


Mi történik, ha a szolgáltató helyt ad díjreklamációnknak?

Ha a szolgáltató helyt ad a reklamációnak, akkor a díjkülönbözetet és annak kamatait a következő havi elszámolás alkalmával (de legalább 30 napon belül) jóváírja a számlánkon, vagy (választásunk szerint) egy összegben visszatéríti számunkra.


Számíthat fel a hírközlési szolgáltató plusz díjat akkor, ha csekken fizetjük be a számlánkat vagy arra hivatkozva, hogy papír alapú számlát állít ki?

Nem. 2012 novembere óta a szolgáltató nem számolhat fel külön díjat a szolgáltatás nyújtásával szükségképpen együttjáró, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó, a szokásos mértéket meg nem haladó költségű szolgáltatási díj címén. Különösen nem számítható fel díj a számla kiállításáért, vagy a számla befizetéséért a befizetés módjától függetlenül.