Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet a közelmúltban, valamint szeptember 15-től – utóbbi esetben elsősorban a hatálya alá tartozó termékek körét érintően – jelentősen módosult.
Kötelező jótállás nem minden termékre vonatkozik, csak arra, mely a kormányrendelet hatálya alá tartozik. A most hatályba lépő rendelkezések a vonatkozó termékek körét a mai kor elvárásainak megfelelően tartalmazzák, s jelentős változásként értékelhető, hogy a kötelezettség nemcsak a listában nevesített konkrét eszközökre vonatkozik, hanem – a mellékletben szereplő, csak példa jellegű felsoroláson túl – a hasonló rendeltetésű termékekre is, figyelemmel arra, hogy ebben a technikailag gyorsan fejlődő világban nehéz lenne lépést tartani a jogi szabályozásnak a megjelenő új fejlesztésekkel.
Továbbra is hangsúlyos, hogy a kötelező jótállás csak fogyasztó és vállalkozás közötti jogviszonyban értelmezendő, mely nem jelenti azt, hogy vállalkozás vásárlása esetén a kereskedő nem biztosíthatna jótállást, ez esetben azonban az vállalt, szerződéses jótállásnak minősül, melynek feltételeit a kereskedő – a szavatossági jogok tiszteletben tartása mellett – maga állapíthatja meg. (A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:163.§ (1) bekezdése alapján a vállalkozások közötti jogviszonyban egy év kellékszavatossági jog biztosítandó.)
A kereskedő/gyártó a szakszerviz általi üzembe helyezést előírhatja, kivéve ha az aránytalan terhet ró a fogyasztóra (például egy 40 000 forintos kerékpárt 40 000 forintért helyeznének üzembe). Ez utóbbi kitételt, miszerint hogy aránytalan-e az üzembe helyezési költség, egyedi ügyekben a bíróság jogosult felülvizsgálni.
A napokban a hatósághoz érkezett kérdés alapján szükséges arra is kitérni, hogy a jótállási jegy átadása fizikálisan szükséges a kormányrendelet alapján, annak online rendelkezésre bocsátása nem elégít ki minden vonatkozó előírást.
A szabályozás melléklet szerint elmondható, hogy általánosságban 10 000 forint feletti vételárú, olyan tartós használatra rendelt termékekre vonatkozik, mint például a háztartási készülékek, motoros kerti gépek és kéziszerszámok, hírközlési eszközök, híradástechnikai, információ- és irodatechnikai készülékek.
Új elemként kerültek nevesítésre a rendeletben a villamos energiával működtetett konyhai kisgépek 10 000 forint eladási ár felett, így különösen a mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávéfőzőgép, vízforraló, konyhai robotgép, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, elektromos rotyogtatófazék, elektromos serpenyő, elektromos popcornkészítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, légkeveréses főzőedény, gyümölcsaszaló.
De ezentúl kötelező jótállás vonatkozik a 10 000 forint feletti napszemüvegekre, az egészségmegőrző termékekre (például elektromos masszírozó, mágneses termék, fényterápiás eszköz), a gyermekgondozási cikkekre (például pelenkázó-, illetve mosdatóállvány, babakocsi, magas és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés), gyermekmegfigyelő berendezésekre (például légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző), gyermekhintára, csúszdára.
Kötelező jótállást kell vállalni mostantól a tízezer forint feletti ékszerekre is, a mérőműszerekre, generátorokra, tápegységekre, vadászathoz, horgászathoz, sporthoz kapcsolódó eszközökre, villamos energiával működtetett szépségápolási eszközökre, mint például a hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epilátor, villanyborotva.
Új előírás, és egyben kivétel az értékhatárt tekintve, hogy a nemes és félnemes szőrmés bőrből készült szőrmeruházati termékekre 50 000 forint eladási ár felett kell kötelező jótállást biztosítani.
Fontos továbbá, hogy az előzőekben felsorolt (valamint a kormányrendelet mellékletében szereplő) termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei is jótálláskötelesek 10 000 forint eladási ár felett.
Forrás: www.mno.hu