Az Európai Unió Bíróságának - magyar ügyben - hozott ítélete valamennyi tagállami jogalkalmazó számára iránymutatásul szolgál.
A téves információ közlése akkor is az uniós jog által tiltott megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha az csak egyetlen egyszer történik, és egyetlen ügyfelet érint – mondta ki a UPC Magyarország ügyében lefolytatott eljárásban kihirdetett ítéletében a luxembourgi Európai Bíróság.
A UPC-t a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság azért bírságolta meg, mert egy ügyfelet tévesen tájékoztatott. A kábelszolgáltató egyik ügyfele még 2011-ben tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy a részére kiállított éves számla mely befizetési időszakra vonatkozott pontosan, mivel az a számlából nem volt megállapítható. A cég válaszában közölte, hogy a kérdéses számla a 2010. január 11-től 2011. február 10-ig terjedő időszakra vonatkozik.
Az ügyfél ezután 2011. február 10. napjával kérte a kábelszolgáltatási szerződés megszüntetését, de a szolgáltatást csak négy nappal később, február 14-én kapcsolták ki nála, mert a UPC szerint ez az elszámolási időszak tényleges záró időpontja, a február 10-i dátum pedig csak elírás volt. Így az ügyféltől annak ellenére kérte az elírással érintett időszakra az előfizetési díj megfizetését, hogy az időközben már egy másik szolgáltatóval szerződést kötött, és annak keretében díjat is fizetett.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megállapította, hogy ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ezért 25 ezer forint bírságot fizettettek a UPC-vel.
A Kúria ezután az ügy alapjául szolgáló európai jogszabály értelmezése céljából az Európai Bírósághoz fordult annak eldöntése céljából, hogy "kereskedelmi gyakorlatnak" számít-e ez az elvileg egyetlen ügyfelet érintő tévedés. Az Európai Bíróság megállapította, hogy igen, ráadásul az sem menti fel a UPC-t, hogy nem volt szándékos a megtévesztés, ezért minden egyes esetben megtévesztésnek minősül az ilyen téves tájékoztatás.
Feltehetően az EU valamennyi tagállamában megosztotta a jogalkalmazókat a jelen ügyben felvetett kérdéskör. Az Európai Unió Bíróságának - magyar ügyben- hozott ítélete azonban tisztázza a kérdéseket, ítélete valamennyi tagállami jogalkalmazó számára iránymutató.
Az Európai Unió Bíróságának ítélete elérhető közvetlenül erről a linkről.