Országjárás a békéltető testületeknél – Győr-Moson-Sopron megye

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága országjárása keretében meglátogatja a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületeket annak érdekében, hogy megismerje a békéltető testületek működését a gyakorlatban.

Az országjárás tizedik állomásaként Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár, Koszorús László fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár és Keszthelyi Nikoletta a békéltető testületekkel és fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel foglalkozó szakértő a Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testületnél járt.

A látogatás során egyeztetésre került sor Dinnyés Előd a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkárával és Kovács Lászlónéval a kamara gazdasági vezetőjével, a megyei békéltető testület elnökével, Horváth Lászlóval és a Győr-Moson-Sopron Megyei Társadalmi Egyesülések Szövetsége elnökével, Dr. Rácz Sándorral. A megbeszélésen részt vett a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályának vezetője, Markotányos Tivadar és a Fogyasztóvédelmi Osztály főtanácsadója, Pőczéné Sáhó Márta is.

Az egyeztetésen a fogyasztóvédelmi törvény jelenlegi, jogharmonizációs célokat szolgáló módosításáról, a békéltető testület mindennapi munkájáról, valamint a költségvetési támogatás elosztásával kapcsolatos gyakorlatról esett szó.

Ezt követően Államtitkár úr és Helyettes Államtitkár úr találkozott a Győr-Moson-Sopron megyei Békéltető Testület tagjaival, ahol Horváth László ismertette a testület 2014. évi eredményeit. Kara Ákos államtitkár, és Koszorús László helyettes államtitkár beszámolt az elmúlt időszak fogyasztóvédelmet érintő változásairól, valamint az elkövetkezendő időszakkal összefüggő stratégiai irányokat.

A testületi tagok üdvözölték a fogyasztóvédelmi törvény módosításának céljait, azaz a békéltető testületek szerepének erősítését, ezzel együtt a magyar vitarendezési kultúra fejlődésének elősegítését. Ezt követően konzultációra került sor, ahol  a testületi tagok megosztották Államtitkár úrral és a Helyettes Államtitkárság kollégáival a megyei tapasztalatokat.

A megbeszélést követően lehetőség volt egy békéltető testületi meghallgatáson való részvételre.

Két héten belül a Parlament elé kerül a fogyasztóvédelmi törvény módosítása, amely kötelezővé teszi a problémás ügyekben érintett vállalkozások részvételét a helyi békéltető testületek előtt, a cél az, hogy erősítsék a vásárlók jogait – mondta el Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár azt követően, hogy felkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Békéltető Testületet.

Horváth László, a Békéltető Testület elnöke elmondta, hogy tavaly a megyében 425 ügyet zártak le határozattal, 81 ügyben egyezség született, 138 esetben ajánlást fogalmaztak meg, hat esetben pedig kötelezést fogalmaztak meg.

A legtöbb panasz továbbra is a cipőkre érkezik. Második helyen áll a mobiltelefon, harmadik legtöbb panasz a termékbemutatókon lebonyolított vásárlásokat érinti. Ha a vásárló úgy érzi, becsapták, hibás terméket kapott, a jótállási igényét nem tudja érvényesíteni, akkor a békéltető testülethez fordulhat. Az eljárás ingyenes, a jogvitát pedig egyezséggel próbálják lezárni.

Feltéve persze, ha a kereskedő, az adott üzlet tulajdonosa hajlandó a békéltető testülettel az együttműködésre. Eddig nem lehetett szankcionálni azokat, akik nem működtek együtt a testülettel. A jövőben azonban a törvény módosítása után szigorú pénzbírságra számíthatnak az érintettek. Amennyiben a cégek az őket érintő vitás ügyben nem jelennek meg a békéltető testület előtt, akkor a kormányhivatal bírságot szabhat ki rájuk. Ennek mértéke kkv-k esetében 15 ezertől 500 ezer forintig terjedhet, míg a multinacionális nagyvállalatoknál az éves árbevétel akár öt százalékáig is terjedhet a bírság.

A törvény előírná azt is, hogy amennyiben az adott megyében van a székhelye a bepanaszolt cégnek, vagy kirendeltséggel rendelkezik, akkor személyes megjelenésre kötelezhető. Amennyiben másik megyében van az adott cég székhelye, levélben is tarthatja a kapcsolatot a békéltető testülettel, az együttműködés elől azonban nem lehet kitérni.

Nem a büntetés a törvénymódosítás elsődleges célja, hanem a vitás ügyek megegyezéssel történő rendezése, ez pedig a vásárlóknak lenne jó, így szeretnénk erősíteni a jogaikat – fogalmazott Győrben Kara Ákos államtitkár.

 

forrás: gyorplusz.hu

Fotó: Marcali Gábor

Kategória: 
Share on Tumblr