Szeptember 11-én a fogyasztóvédelmi törvény számos, a békéltető testületre vonatkozó szabály tekintetében módosult.
A békéltető testületek, mint alternatív vitarendezési fórumok Magyarországon 1999-ben jöttek létre. A fővárosi és megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek eljárásai a bírósághoz való fordulást számos esetben eredményesen válthatják ki. A békéltető testület célja ugyanis az, hogy a fogyasztó és a vállalkozás között fennálló jogvitát a felek egyezség megkötésével rendezzék. A fogyasztók számára a békéltető testület eljárásának választását jellemzően annak egyszerűsége, gyorsasága, költségkímélő jellege indokolja, amelynek alapján különösen a kisértékű árucikkek esetében gyakori, hogy a fogyasztók a bírói út helyett békéltető testülethez fordulnak.
A hatályba lépő új szabályok alapján a vállalkozás köteles a békéltető testület ülésén a személyes megjelenést biztosítani olyan képviselője révén, aki a vállalkozás részéről jogosult egyezség létrehozatalára. Abban az esetben, amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyében van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.
Az új szabályok az együttműködési kötelezettség megsértése kapcsán szigorúbb szankciókat vezetnek be, így az a vállalkozás, amely az eljárás során nem teljesíti a válaszirat megküldési kötelezettségét, illetve amely nem biztosítja a békéltető testület eljárása során a személyes megjelenést, kötelező bírságkiszabásra számíthat, amelynek minimumösszege 15 ezer forint, felső határa pedig kis- és középvállalkozás esetében 500 ezer forint, egyéb vállalkozásnál pedig akár az éves nettó árbevétel 5%-át is elérheti.
A vállalkozásokra nézve fontos változások lépnek hatályba szeptember 11.-től a fogyasztói jogvita esetére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségek kapcsán is.
Mindezek mellett a fogyasztóvédelmi törvényben rögzítésre kerül a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület kizárólagos illetékessége a határon átnyúló adásvételi és szolgáltatási szerződéssel összefüggő online fogyasztói jogviták elbírálása kapcsán, amelynek jelentőségét különösen a 2016-ban működésbe lépő online vitarendezési platform adja.
A törvény módosításával kapcsolatban Kara Ákos, infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár a TV2 Tények műsorában elmondta, hogy egyre több rossz minőségű termék van a forgalomban, így segíteni kell a vásárlók érdekérvényesítését.
A módosítások révén az NFH azt reméli, hogy tovább nő a békéltető testületek fogyasztók általi elfogadottsága Magyarországon, illetve az együttműködési kötelezettség elősegítése révén emelkedik a fogyasztók és vállalkozások között létrejött egyezségek száma is.
A vonatkozó hatályos jogszabály teljes terjedelemben az alábbi linken érhető el: