Hírek

A határon átnyúló fogyasztóvédelemben fontos szerepet betöltő Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net) 2005 óta védi az európai fogyasztók érdekeit, és a Hálózat 2015-ben ünnepli működésének 10 éves évfordulóját. A Hálózatot az Európai Unió 28 tagállamában, valamint Izlandon és Norvégiában az Európai Unió társfinanszírozásával működő nemzeti Európai Fogyasztói Központok alkotják. Hazánkban az Európai Fogyasztói Központ Magyarország a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében végzi tevékenységét.

Az ECC-Net eredményeinek bemutatására 2015. június 2-án az Európai Parlamentben került sor Brüsszelben. A Hálózat az elmúlt 10 évben több mint 650 000, a fogyasztói jogokkal kapcsolatos tájékoztatás-kérést válaszolt meg, továbbá 300 000 határon átnyúló (amikor a fogyasztó lakóhelye és a vállalkozás székhelye különböző országban, de valamely uniós tagállamban, Izlandon vagy Norvégiában található) fogyasztói panasz rendezésében működött közre, melyek kétharmada békés úton, az érintett fogyasztó és vállalkozás megállapodása útján megoldódott.

További részletek az alábbi sajtóközleményben olvashatók.

Az Európai Fogyasztói Csúcstalálkozót (European Consumer Summit) az Európai Bizottság rendezi meg minden évben, amelyen több mint 500 kulcsfontosságú Európai Uniós és nemzetközi döntéshozó és érintett fél vesz részt többek között az Európai Parlament, a nemzeti kormányok és hatóságok, fogyasztói szervezetek, valamint a tudományos és üzleti szféra képviseletében. Az idei rendezvény június 1-2. között került megrendezésre.

Június 1-jén plenáris és szemináriumi üléseket tartottak, amelyek a fogyasztói jogok védelmének kérdését négy fő téma köré építették: fogyasztói tájékoztatás a Digitális Belső Piacon, energia-unió – új terv az energia-fogyasztóknak, hatékony jogalkalmazás a digitális környezetben, valamint adósságkezelés – az adóssággal kapcsolatos tanácsadás szerepe. A találkozó második napján a résztvevő szakemberek a fogyasztói politika jövőjéről folytattak eszmecserét.

A csúcstalálkozó egyik központi témája az idén 10 éves Európai Fogyasztói Központok Hálózata volt. A Hálózat nagyon fontos szerepet tölt be abban, hogy az EU fogyasztói tájékozódjanak a jogaikról, és a nemzeti központokon keresztül segítséget nyújt nekik a határon átnyúló vásárlásaikkal kapcsolatos ügyekben.

Az Európai Bizottság Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (DG NEAR) keretei között működő technikai segítségnyújtási és információcsere program, a TAIEX célja, hogy az EU szomszédságpolitikai partnerei számára lehetővé tegye, különböző programok, így különösen szakmai tanulmányutak keretében az uniós tagállamok egyes szakterületi intézményrendszerének megismerését.

Az Egyiptomi Fogyasztóvédelmi Ügynökség látogatását követően, újabb egyiptomi kollégák ismerhették meg a hazai fogyasztóvédelem és piacfelügyelet intézményi kereteit, azok működését, hiszen május 26-28. között az Egyiptomi Ipari Ellenőrzési Hatóság (ICA) háromtagú delegációja érkezett tanulmányútra a hatósághoz.

S A J T Ó K Ö Z  L E M É N Y

Alapozókat vizsgált a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. A sminkelés alapvető kellékei ezek a termékek, melyek közül számos típusú, árnyalatú és állagú (folyékony, hab, krém) kapható a boltokban. A vizsgálaton valamennyi termék megfelelt. 

Az alapozók egyik tipikus tulajdonsága, hogy tartósan érintkeznek a bőrrel, a termékek jelölése szerint léteznek 24- vagy akár 48 órán át használható alapozók is.  Ha ezekbe a termékekbe a gyártás során, vagy valamilyen más módon baktérium, vagy gomba kerül, az számos bőrproblémát, esetleg fertőzéses gyulladást okozhat. Az egyik legfontosabb szabály, hogy ezekben a kozmetikai termékekben nem lehet kimutatható úgynevezett Enterobaktérium, szulfitredukáló Clostridium, Staphylococcus aureus és Pseudomonas aeruginosa, továbbá az összes élő mikrobák száma nem haladhatja meg a határértéket. (10³/g mennyiséget, illetve penészszám esetén a 10²/g).

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK Versenyjogi Kutatóközpontja harmadszorra adott otthont nemzetközi reklámjogi konferenciának. Egy kereken tíz éve elfogadott uniós irányelv egységes szabályokat rögzít a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tekintetében, az általános tilalmakat azonban sokan sokféleképpen alkalmazzák. Vannak a reklámokat aktívan ellenőrző, a megalapozatlan állításokat tevőkre bírságot kiszabó országok, s vannak, ahol inkább önszabályozás, vagy polgári peres eljárások keretében rendezik a vitákat. A szigorúbb elvárásokat támasztó és azokat számon is kérő tagállamok közé tartozik Lengyelország, Olaszország, Hollandia és Magyarország. Ezen országok képviselői mellett francia és amerikai előadók is beszámoltak tapasztalataikról. A konferenciát megnyitó Darák Péter, a Kúria elnöke a legfelsőbb bíróság gyakorlata alapján mutatta be, hogy a megtévesztő reklámok tilalma milyen fontos a tisztességes verseny érdekében.