kötelező közszolgáltatás

Békéltető Testületi ügyek: Csőtörésből vagy vízelfolyásból adódó fogyasztói problémák

Mi történik, ha utóbb kiderül, hogy csőtörés volt a kertben? Ki kell-e a fizetni az elfolyt vízmennyiség díját? Az elromlott locsolóhálózatból eredő többletfogyasztást kinek kell kifizetnie? A Budapesti Békéltető Testülethez a fogyasztók több alkalommal adtak be olyan kérelmet, melyben hasonló kérdéseket tettek fel. A Testület sajtóközleménye, és tanácsai olvashatóak az alábbiakban.

100 milliós bírsággal sújtotta a Tigázt a MEKH

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal júniusban hatósági eljárást indított a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.-vel szemben, mely során vizsgálta, hogy a társaság felhasználói késedelmes fizetése esetén alkalmazott gyakorlata megfelel-e a jogszabályoknak.

A vizsgálat feltárta, hogy behajtási költségátalány címén a társaság 31 ezer ügyféltől követelt jogtalanul mintegy 2 milliárd forintot, ezért a Hivatal kötelezte a szolgáltatót, hogy térítse vissza a már befizetett összegeket, illetőleg a még fennálló, de nem megfizetett követeléseket törölje. Ezen felül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 100 milliós bírsággal szankcionálta a Tigáz magatartását.

Interjú dr. Szente Istvánnal, az NFH főigazgatójával a víziközműszolgáltatás témakörében

A Vízmű Panoráma című folyóirat júniusi számában nagyinterjút közöl dr. Szente Istvánnal, az NFH főigazgatójával, a víziközműszolgáltatás területén fogyasztóvédelmi szempontból fontos ügyfélszolgálati, ill. panaszkezelési gyakorlatokról, hatósági tapasztalatokról.

A jogszabályok pontosan körülhatárolják a víziközműszolgáltatás működésének szabályait, és ez kiemelten igaz a szolgáltatás nyújtásával, a számlázással és a panaszkezeléssel kapcsolatos területekre. A fogyasztóvédelmi hatóság ebben a tárgykörben azt vizsgálja, hogyan felelnek meg a szolgáltatók ezen szabályozásnak. – fejtette ki a hatóság főigazgatója.

Jogszabály Hírlevél / 2016.05.26 / 7.

A Magyar Közlöny 71/2016. számában megjelent a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv) és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény. Hatályos: 2016. július 4-től.

Jogszabály Hírlevél / 2016.05.26 / 5.

Megjelent a Magyar Közlöny 69/2016. számában a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról szóló 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet. Hatályos: 2016. július 1-től. A törvény hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés h) pontja*; 8. § (3) bekezdés f) pontja**.

A hulladékgazdálkodás fogyasztóvédelmi aspektusai

Napjainkban a technológiai és gazdasági fejlődés, valamint az egyre fokozódó urbanizálódás következtében jelentős mértékben megnőtt a hulladékok káros hatásai elleni védelem szerepe. A természeti erőforrások ésszerű, anyag- és energiatakarékos felhasználása jelentős kihívást jelent a hulladékgazdálkodás szempontjából.

A közszolgáltatások körébe tartozó közüzemi tevékenység célja az emberi egészség, a természeti és az épített környezet megóvása, a hulladékkeletkezés megelőzése, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék ártalmatlanítása, továbbá a környezettudatos magatartás kialakítása. A tevékenység szervezése során elérendő cél, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak, hisz mindez valamennyi gazdasági szereplő oldalát tekintve társadalmi érdek.