Az árfeltüntetés, árfelszámítás ellenőrzésének szempontjai
A termékek fogyasztói árának, illetve a szolgáltatások díjának jogszabályoknak megfelelő feltüntetése különösen fontos annak érdekében, hogy a fogyasztók minden esetben pontos információt kapjanak, hiszen ez által adódik lehetőségük a megvásárolni kívánt termékek eladási árának, illetve a szolgáltatások díjának összehasonlítására és a megfelelő termék/szolgáltatás kiválasztására.
Az értékesítésre kínált termék, illetve a nyújtott szolgáltatás fajtájától függetlenül a fogyasztó számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy legkésőbb a vásárlás alkalmával – a termék/szolgáltatás választása során – tudomást szerezhessen a fizetendő árról, díjról, annak érdekében, hogy a fogyasztó minden esetben megalapozott döntést hozhasson.
Az eladási ár feltüntetésének követelményei
Az egységár feltüntetésének követelményei
Homogén, nem homogén termékek összecsomagolása
Tojások egységárának feltüntetése
A szolgáltatás díjának feltüntetése
Felelősségi szabályok
Valótlan tájékoztatás az eladási árról, egységárról, illetve a szolgáltatás díjáról
Valótlan tájékoztatás a kedvezmény mértékéről, létéről
Az eladási ár feltüntetésének követelményei
Az eladási ár fogalma az Fgytv. 2. § m) pontja alapján: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár.
Az Fgytv. 14. §-a értelmében a megvételre kínált áru eladási ára tekintetében a fogyasztókat
- írásban,
- egyértelműen,
- könnyen azonosítható és
- tisztán olvasható módon,
- Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve – a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve - kell tájékoztatni.
A termék eladási áraként, a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. Több eladási ár egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár felszámítására.
Az Ár rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében az eladási árat - az ömlesztett áruk, és a vendéglátás keretében értékesített termékek kivételével -
a terméken,
- annak csomagolásán, vagy
- a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy
- közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy
- a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken kell feltüntetni.
Eladási árnak minősül az egy csomagban értékesített, különböző termékekből összeállított csomag ára
A fenti rendelkezéssel ellentétes az „X Ft + áfa”, valamint az „X Ft + áfa Y Ft” típusú ártájékoztatás.
Kedvezményes áron értékesített terméknél nem megfelelő önmagában az eredeti eladási árnak és a kedvezmény mértékének (például: „-X%”, „-Y Ft”) feltüntetése, ha nem szerepel összegszerűen a fogyasztó által ténylegesen fizetendő végső ár is.
Jogszabályba ütközik a „-tól – -ig” típusú ártájékoztatás is, mert nem felel meg az egyértelműség követelményének. Ugyanakkor amennyiben egy üzletben „-tól – -ig” típusú árfeltüntetés mellett az egyes termékek eladási árát a jogszabályi előírásoknak megfelelően külön-külön feltüntetik a termékeken, akkor ez az árfeltüntetés megfelelő.
Az egységár feltüntetésének követelményei
Az egységár a termék egy kilogrammjára, egy literére vagy milliliterére, egy méterére, egy négyzetméterére vagy egy köbméterére vonatkozó ár.
A fogyasztót a megvételre kínált termékek egységára tekintetében
- írásban,
- egyértelműen,
- könnyen azonosíthatóan,
- tisztán olvashatóan,
- Magyarország törvényes fizetőeszközébe kifejezve – forintban – kell tájékoztatni.
A termék egységáraként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.
Ha a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli a termék eladási árát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik -, az egységárat is meg kell adni.
A termékek közötti választás során az egységárnak döntő szerepe van, mert az azonos vagy hasonló tulajdonságokkal rendelkező termékek esetén az eltérő kiszerelési mennyiségtől függetlenül nyújt támpontot a fogyasztónak a termékek árainak összehasonlításához.
Az egységár feltüntetésének megvalósítása során is megilleti a választási lehetőség a kereskedőt. A termék egységárát - amennyiben az nem egyezik meg az eladási árral - a terméken, annak csomagolásán, vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson, illetve a fogyasztó részére a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken kell feltüntetni.
Az egységárat a megfelelő mértékegységgel együtt, egy mértékegységnyi árura vetítve kell meghatározni. Ez
- térfogatra értékesített terméknél „Ft/l”-t, „Ft/ml”-t, „Ft/cl”-t, „Ft/dl”-t vagy „Ft/m3”-t,
- tömegre értékesített terméknél „Ft/kg”-ot, „Ft/g”-ot, „Ft/dkg”-ot vagy „Ft/t”-t,
- hosszúságra értékesített terméknél „Ft/m”-t, „Ft/mm”-t vagy „Ft/cm”-t,
- felületre értékesített terméknél „Ft/m2”-t,
- darabra értékesített terméknél „Ft/db”-ot jelent.
Általános szabály tehát, hogy
az egységárat abban a mértékegységben kell minden esetben meghatározni, amelyben az árut értékesítik.
Ennek értelmében szabálytalan a térfogatra vagy tömegre értékesített termék egységárának darabra történő megállapítása és kiírása.
Az Ár rendelet alapján, amennyiben az összehasonlítást megkönnyíti – a térfogatra értékesített termékeknél centiliterenként vagy deciliterenként, tömegre értékesített termékek esetében grammonként vagy dekagrammonként, hosszúságra értékesített termékek esetében pedig centiméterenként vagy milliméterenként is megadható az egységár.
Nem kell feltüntetni az egységárat az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű, az automatákból árusított, az egy csomagban lévő, készletben értékesített, a különleges díszcsomagolású (amikor a csomagolás külön értéket képvisel), valamint élelmiszerek esetén az ételek készítéséhez egy csomagban összeállított terméken.
A fogyasztó jelenlétében kimért, nem előrecsomagolt termékekre vonatkozóan csak az egységárat kell feltüntetni,
Az előre csomagolt élelmiszereknél (például: konzervek) elegendő a töltő tömeg szerinti egységár közlése, amennyiben a nettó tömeg mellett a töltő (lecsepegtetéssel meghatározott) tömeg megadása is kötelező.
Az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet 9. § (6) bekezdése határozza meg, hogy mely termékek esetében szükséges a töltőtömeg feltüntetése. Ez alapján, ha a szilárd élelmiszer folyadékközegben van, a töltőtömeget (lecsöpögtetéssel meghatározott nettó tömeget) is fel kell tüntetni a jelölésen. Folyadékközeg (fagyasztott állapotban is) a víz, a sók vizes oldata, a sós víz, az étkezési savak vizes oldata, az ecet, a cukrok és egyéb édesítőanyagok vizes oldata, vagy ezek keverékei, illetve gyümölcs- és zöldségkészítmények esetében a gyümölcs- vagy zöldséglevek, ha az előzőekben felsoroltak csak kiegészítő, a fogyasztó szempontjából nem meghatározó részei az élelmiszernek.
Homogén, nem homogén termékek összecsomagolása
Tájékoztatni kell a fogyasztókat az egységárról abban az esetben is, amennyiben homogén termékek kerültek egy csomagba, és azok csomagolási egysége vagy mérete egyesével nem haladja meg az 50 g-ot, az 50 ml-t vagy az 5 cm-t, de a csomagban elérik, vagy meghaladják azt (például: 1 csomag sütőpor: 5x15 g).
Fel kell tüntetni az egységárat akkor is, ha a termék és a hozzá kapcsolódó ajándék homogén (az egységárat az ajándékrész figyelembevételével kell meghatározni).
Nem homogén termékek összecsomagolása esetén az egységár feltüntetése nem szükséges.
Ugyanezen rendező elv érvényesül akkor is, ha az egybecsomagolt termékek valamelyikét ajándékba adják, azaz:
Nem homogén termékek összecsomagolása (például: delikát ételízesítő + ajándék konyharuha) esetén az egységár feltüntetése nem követelhető meg.
Szintén nem követelhető meg az egységár feltüntetése, amennyiben a termék és az ajándék nem homogén, azonos márkán belüli ugyan, de különböző terméktípusba tartozik (például: tusfürdő + ajándék testápoló, borotvahab+arcszesz).
Megkövetelendő az egységár feltüntetetése akkor, amennyiben a termék és ajándék egyaránt homogén (például: 2+1 csomag ajándék őrölt kávé).
Tojások egységárának feltüntetése
Az Ár rendelet 5/A. § előírja, hogy darabra vetített egységár (Ft/db) mellett a tojások kilogrammra vetített legmagasabb egységárát is fel kell tüntetni.
Nem vonatkozik a kilogrammra vetített legmagasabb egységár feltüntetésének kötelezettsége ugyanakkor a helyi piacon értékesített tojások jelöléséről szóló 83/2005. (IX. 17.) FVM-EüM-GKM együttes rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti, a gazdaságában legfeljebb 50 tojótyúkot tartó termelő által termelt és a termelési régión belül működő helyi piacon értékesített tojásra.
Az arra kötelezetteknek a kilogrammra vetített legmagasabb egységárat az alábbi, jogszabályban rögzített tömegértékek figyelembe vételével kell meghatározni.
„S” tömegosztályú tojás esetén 43 g/db, vagy ha a csomagolási egységben vagy - nem csomagolt formában értékesített tojás esetén - a tételben található ennél kisebb tömegű tojás, a legkisebb tojás tömegértéke,
- „M” tömegosztályú tojás esetén 53 g/db,
- „L” tömegosztályú tojás esetén 63 g/db,
- „XL” tömegosztályú tojás esetén 73 g/db,
ha a csomagolási egységben különböző tömegosztályú tojások találhatók, a csomagoláson jelölt legkisebb tömegre vonatkozó, „S”, „M”, ”L” tömegosztály szerinti tömegérték az irányadó.
A „S” tömegosztályú tojások esetében tehát, amennyiben a csomagolási egységben/tételben található tojás tömege a rendeletben meghatározott 43g/db tömegértéknél kisebb, a legkisebb tojás tényleges tömegértékét kell figyelembe venni.
A szolgáltatás díjának feltüntetése
Szolgáltatás a termék, ingatlan vagy vagyoni értékű jog értékesítésén kívül minden olyan – ellenszolgáltatás fejében végzett – tevékenység, amely a megrendelő, illetve megbízó igényének kielégítésére valamely eredmény létrehozását, teljesítmény nyújtását vagy más magatartás tanúsítását foglalja magában.
A szolgáltatás díjának tekintetében a fogyasztókat
- írásban,
- egyértelműen,
- könnyen azonosítható és
- tisztán olvasható módon,
- a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével, Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve – forintban - kell tájékoztatni.
A termék szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó díjat kell feltüntetni. Több szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb szolgáltatási díj felszámítására.
A fogyasztót tájékoztatni kell a szolgáltatások díjáról, illetve - ha az nem határozható meg előre – a díj kiszámításának módjáról. Amennyiben a szolgáltatás nyújtásának és megrendelésének a helye megegyezik, akkor a szolgáltatásnyújtás helyén, egyéb esetben pedig a szolgáltatás megrendelésekor köteles a szolgáltató az ártájékoztatás hozzáférését biztosítani a fogyasztók számára.
Előfordulhat olyan eset, hogy a kereskedő a termék forgalmazásával közvetlen összefüggésben szolgáltatást is nyújt, amelyért külön díjat (pl. csomagolás elkészítésének díja, összeszerelési díj) számít fel. Ez esetben a külön díjat ugyanazon az árjegyzéken, az érintett termék árával együtt kell szerepeltetnie.
Felelősségi szabályok
Az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó, illetve a szolgáltatást értékesítő vállalkozás köteles.
Az eljáró hatóság felhívására a vállalkozás köteles igazolni, hogy az árfeltüntetésre vonatkozó kötelezettségeinek eleget tett.
Valótlan tájékoztatás az eladási árról, egységárról, illetve a szolgáltatás díjáról
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 6. § (1) c) pontja szerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru ára, illetve díja tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
Ez alapján megtévesztő tevékenységnek minősül, ha a vállalkozás a terméken, annak csomagolásán, illetve egyéb kommunikációs eszköz útján a termék eladási áraként a ténylegesen fizetendő árnál alacsonyabb árat jelöl meg.
Valótlan tájékoztatás a kedvezmény mértékéről, létéről
Az Fttv. 6. § (1) bekezdés c) pontja szerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru ára, illetve díja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
Az Fttv. melléklet 20. pontja szerint tisztességtelen az áru „ingyenes”,„díjtalan”,„térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell.
Ezek alapján megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat az a vállalkozás, amely az általa meghirdetett akciós eladási árnál magasabb áron értékesíti termékét.
E körben példaként említhető,
- ha a feltüntetett akciós eladási árhoz képest magasabb (eredeti eladási) áron történik az értékesítés,
- ha egy nem akciós termékre vonatkozóan a kedvezményes időszak lejártát követően az akciós tábla kint marad,
- ha az akciós árkiírást már az akciós időszak előtt kihelyezik, vagy
- ha a pénztárgépben nem aktualizálták az akcióknak megfelelően az eladási árakat.
Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül a „2-t fizet 3-t kap”, valamint a „+ 50 % ingyen” típusú akciós termékek esetében, ha az akciós terméket az ajándék, illetve ajándékrész nélkül árusított termék árához képest magasabb áron értékesíti a vállalkozás.
Megtévesztő a vállalkozás azon magatartása is, amikor a feltüntetett árkedvezmény mértékénél kisebb kedvezményt érvényesít.
Valótlan tájékoztatás a termék tömegére vonatkozóan
Az Fttv. 6. § (1) bekezdésének bb) pontja értelmében megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru mennyisége tekintetében, és ez által a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat valósul meg abban az esetben, amikor kimérve kínált élelmiszereket úgy értékesít a vállalkozás, hogy annak tömegébe a csomagolóanyag tömegét is beleméri, hiszen ilyenkor a kifizetésre kerülő termék tömegének mértéke növekszik a csomagolóanyagéval.
Ez esetben a fogyasztó az általa megvásárolni kínált termék tömegére vonatkozóan valótlan tájékoztatást kap, amely következtében számára magasabb ár kerül felszámításra, vagyis sérülnek vagyoni érdekei.
Szintén jogsértő esetnek minősül, amikor nem a csomagolóanyag belemérése miatt, hanem egyéb okból kifolyólag kerül sor a termék valódi kiszolgált mennyiségénél nagyobb tömeg megállapítására (pl. pontatlan mérlegbeállítás, vagy kisebb súlypótló eszköz, vagy manipulált súlyok használata miatt), vagyis a fogyasztó megtévesztésére a kiszolgált mennyiség tekintetében.
Felelősségi szabályok
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetén az Fttv. szerinti felelősségi szabályok az irányadók.