Amennyiben az ügyfél sérelmezi az elsőfokú hatóság határozatát, úgy az ellen önálló jogorvoslatnak van helye (jogorvoslathoz való jog). A Ket. bizonyos végzések esetén szintén lehetővé teszi a végzés elleni önálló jogorvoslatot, de számos végzés elleni jogorvoslati jog kizárólag a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.
A jogorvoslati eljárás kérelemre, a döntés felülvizsgálata hivatalból indul meg.
Kérelemre induló jogorvoslati eljárások a következők:
- a fellebbezési eljárás,
- a bírósági felülvizsgálat,
- az újrafelvételi eljárás,
- az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás.
Hivatalból kerülhet sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára
- a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárása keretében,
- a felügyeleti eljárás keretében,
- az ügyészi felhívás nyomán.
A fellebbezési eljárás és bírósági felülvizsgálat
A fellebbezési eljárás az ügyfél kérelmére lefolytatható rendes jogorvoslat, amellyel az arra jogosult sérelmesnek vélt elsőfokú érdemi határozat - kivételesen végzés - ellen, a döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása érdekében - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított 15 napon belül élhet.
A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen elő kell adni annak indokait.
A fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnak kell címezni, de az elsőfokú hatóság előtt kell benyújtani. Ha a fellebbezésnek megfelelően a hatósági döntést a nem módosítják vagy nem vonják vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult hatóság dönt. Mindezek alapján a fellebbezés beérkezését követően az elsőfokú hatóság az ügy összes iratával együtt terjeszti fel és a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik. Fontos szabály, hogy a másodfokú hatóság a fellebbezésben foglaltakhoz nincs kötve.
A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
Amennyiben a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben elsőfokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.
A másodfokú hatóság döntése a kézbesítéssel jogerőssé válik, az ellen további fellebbezésnek nincs helye.
Amennyiben az ügyfél sérelmezi a másodfokú hatóság döntését, úgy a döntést kézhezvételétől számított 30 napon belül bírósági felülvizsgálattal élhet.
Közigazgatási hatósági ügyekben a hatóság székhelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság dönt a bírósági felülvizsgálatról. Ezt követően a bíróság ítéletével szemben – ha kiszabott bírság az egymillió forintot meghaladja – a Kúriához lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni.
A fogyasztóvédelmi felügyelőségek elsőfokú döntéseit a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, mint másodfokú hatóság bírálja el.