A piacfelügyeleti hatóságok a felhasználókat és a fogyasztókat védve jogosultak eljárni azon termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek, illetve súlyos veszélyt jelentenek a fogyasztókra, a felhasználókra, vagy a környezetre és a közérdekre nézve.
A piacfelügyeleti hatóságok ellenőrzéseire és intézkedéseire vonatkozó alapvető szabályokat a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény és az ágazati jogszabályok mellett a Pftv. 15. § tartalmazza, mely szerint
a piacfelügyeleti hatóságok jogosultak bármely termék biztonságosságát, megfelelőségét, egészségre gyakorolt hatását, illetve a termékhez tartozó dokumentációt ellenőrizni, továbbá laboratóriumi vizsgálat, megfelelőségértékelő szervezet általi vizsgálat vagy a hatóság mérése céljából ingyenes mintát és ellenmintát venni. Ezen túlmenően a súlyos veszélyt jelentő terméket a piacfelügyeleti hatóságok a jogszabályban meghatározottak szerint jogosultak lefoglalni és a jogsértést elkövető gazdasági szereplő költségére megsemmisíteni.
Az eljárás során a gazdasági szereplő köteles a piacfelügyeleti hatósággal együttműködni, a piacfelügyeleti hatóság felhívása esetén köteles adatot szolgáltatni (pl.: megfelelőségi dokumentáció bemutatása) és hitelt érdemlően igazolni azt, hogy kitől szerezte be a terméket, illetve azt kinek értékesítette tovább.
Amennyiben a gazdasági szereplő az eljárás során nem működik együtt, vagy a hatóság felhívásának nem tesz eleget, a hatóság jogosult eljárási bírságot kiszabni.
Természetesen a gazdasági szereplőt megilletik bizonyos ügyféli jogok, így a gazdasági szereplő az eljárás során jogosult bármikor nyilatkozatot tenni, bizonyítékot benyújtani, illetve az iratokba betekinteni. Ha a gazdasági szereplő a hatóság által hozott döntést sérelmesnek tartja, úgy pedig jogosult igénybe venni a vonatkozó jogorvoslati lehetőségeket (pl: fellebbezés, bírósági felülvizsgálat).
Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy egy termék nem felel meg a vonatkozó jogszabályi követelményeknek, úgy jogosult:
- a termék használatából származó veszélyre vonatkozó figyelmeztető tájékoztatás elhelyezését előírni,
- széles körű tájékoztatást elrendelni úgy, hogy a termék használatából származó veszélyről időben és megfelelő módon – szükség esetén a rádiós vagy audiovizuális lineáris médiaszolgáltatásban vagy sajtótermékben – a fogyasztók vagy a felhasználók értesüljenek,
- a termék forgalomba hozatalát, reklámozását korlátozni vagy megtiltani, és a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket bevezetni,
- a már forgalomba hozott termék forgalomból való kivonását elrendelni, és előírni az erről való tájékoztatást a b) pontban meghatározott módon,
- elrendelni a termék visszahívását, vagy – ha ez indokolt – a gazdasági szereplőkkel együttműködve megszervezni a termék fogyasztóktól vagy felhasználóktól történő visszahívását és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történő megsemmisítését, valamint ellenőrizni ezek végrehajtását,
- határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezni a gazdasági szereplőt azzal, hogy a gazdasági szereplő a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a piacfelügyeleti hatóságot,
- a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötni vagy megtiltani a termék forgalmazását, értékesítését,
- bírságot kiszabni.
A piacfelügyeleti hatóságok által alkalmazott jogkövetkezménynek minden esetben hatékonynak, arányosnak és kellően visszatartó erejűnek kell lennie. A szankció mértékénél a hatóságnak figyelembe kell vennie azt, hogy ugyanazon tényállás esetén az adott gazdasági szereplő 3 éven belül megsértette-e már e törvény, valamint más jogszabályok ugyanazon rendelkezéseit.
A piacfelügyeleti hatóságok 15 ezer forinttól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújthatják a gazdasági szereplőt.
Ha a jogsértés a fogyasztók vagy felhasználók életét, testi épségét, egészségét sértette vagy veszélyeztetette, akkor a bírság összege 15 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedhet. A piacfelügyeleti hatóságok ez utóbbi esetben minden esetben bírságot szabnak ki, ha a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény (Kkvtv.) eltérően nem rendelkezik.
A Kkvtv. 12/A. § (1)-(2) bekezdései értelmében a hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét.
Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha
- a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,
- a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával környezetkárosodás következett be,
- a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, vagy
- a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor.
Amennyiben az eljárás során mintavételre kerül sor, és a laboratóriumi vizsgálat, a megfelelőségértékelő szervezet általi vizsgálat vagy a hatóság mérése alapján a termék nem megfelelőnek bizonyul, akkor a vizsgálat költségeit a gyártó, az importőr vagy az a forgalmazó, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni.
Súlyos veszélyt jelentő termékek esetében a piacfelügyeleti hatóságok jogosultak azonnali intézkedést hozni a termék használatából eredő veszélyek és károk mértékének csökkentése, valamint elhárítása érdekében. A piacfelügyeleti hatóságok az intézkedések végrehajtása során a gazdasági szereplőkkel szorosan együttműködnek.
A gazdasági szereplők jogainak, jogos érdekeinek védelme miatt egy fontos garanciális szabály került beépítésre a Pftv.-ben, hiszen amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államában gyártott termék forgalomból történő kivonásáról döntenek, úgy kötelesek a rendelkezésre álló elérhetőségen az érintett gyártót a döntés meghozatalát követő 3 naptári napon belül írásban tájékoztatni. Mindezek alapján nemcsak a magyarországi, hanem minden érintett gazdasági szereplő értesül a termék nem megfelelőségéről, esetleges veszélyéről, valamint az adott intézkedés pontos okáról.
A piacfelügyeleti hatóságok a fogyasztók, felhasználók testi épségének, egészségének védelme érdekében, továbbá a fogyasztók, felhasználók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében az ügydöntő határozatuk meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben elrendelhetik a termék használatából származó veszélyre vonatkozó figyelmeztető tájékoztatás elhelyezését.
Továbbá elrendelhetik széles körű tájékoztatást közzétételét úgy, hogy a termék használatából származó veszélyről időben és megfelelő módon – szükség esetén a médiában – a fogyasztók vagy a felhasználók értesüljenek. Ezen végzésben a piacfelügyeleti hatóságok jogosultak továbbá a termék forgalomba hozatalát, reklámozását korlátozni vagy megtiltani, és a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket bevezetni, illetve a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötni vagy megtiltani a termék forgalmazását, értékesítését.
A fogyasztók és a felhasználók védelme érdekében a piacfelügyeleti hatóságok határozataik, illetve az ideiglenes intézkedésről szóló végzéseik kivonatát – jogorvoslatra tekintet nélkül – közzéteszik honlapjukon, ha eljárásuk során megállapítják, hogy a vizsgált termék nem felel meg a biztonságossági követelményeknek.
Ezt követően a piacfelügyeleti hatóságok a kivonatot a közzétételtől számított hat hónap elteltével, vagy annak okafogyottá válásakor, honlapjukról eltávolítják.
A törvény értelmében a piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásában az ügyintézési határidő 90 nap, amit az eljáró hatóság vezetője annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat
Végezetül fontos megjegyezni, hogy a törvény eltérő rendelkezése hiányában a piacfelügyeleti hatóság eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Importtermékek piacfelügyeleti ellenőrzése
Ahogy az előzőekben is kifejtésre került, ahhoz, hogy egy termék az Európai Unió, illetve Magyarország területén forgalomba kerülhessen, meg kell felelnie a vonatkozó biztonságossági és megfelelőségi előírásoknak.
A piacfelügyet egyik fontos területe az importtermékek ellenőrzése, amely révén elérhető az, hogy a nem megfelelő vagy veszélyes termék ne kerülhessen forgalomba.
E körben kiemelt feladat hárul a vámhatóságra, hiszen a szabad forgalomba bocsátásra irányuló eljárást a vámhatóság felfüggeszti, ha megállapítható, vagy alapos gyanú merül fel arra, hogy az importtermék tulajdonsága, kialakítása alapján üzembe helyezése, karbantartása és használata esetén súlyos veszélyt jelenthet az egészségre, a biztonságra, a környezetre vagy a közérdekre. Felfüggesztésre kerül továbbá az eljárás akkor is, ha megállapítható, hogy az importtermék okmányhiányos, jelölése nem szabályos, illetve – a CE megfelelőségi jelölés köteles termékek esetében – a CE megfelelőségi jelölés feltüntetése nem megfelelő, vagy nem megalapozott.
Gyanú esetén a vámhatóság a további vizsgálatok lefolytatása céljából haladéktalanul értesíti – vámriasztás keretében – az illetékes piacfelügyeleti hatóságot, amely lefolytatja a termék piacfelügyeleti vizsgálatát.
A felfüggesztést követően az illetékes piacfelügyeleti hatóság állapítja meg azt, hogy a termék megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a termék kielégíti a vonatkozó jogszabályi előírásokat, illetőleg egyéb biztonsági követelményeket, úgy a piacfelügyeleti hatóságok döntésükben engedélyezik a termék szabad forgalomba bocsátását.
Tekintettel arra, hogy egy vámeljárás jelentős költségeket jelent, így az eljárás esetleges elhúzódását meggátolva garanciális szabályként jelenik meg a vámkezelést kérőre nézve az, hogy amennyiben a vámhatóság 3 munkanapon belül nem értesül a piacfelügyeleti hatóság által indított eljárásról vagy a termék jogszabályi előírásoknak való megfelelősége tárgyában hozott döntésről, akkor a vámhatóság a felfüggesztést megszünteti, és a vámkezelést lefolytatja és a termék szabad forgalomba történő bocsátását engedélyezi.
Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságtól 3 munkanapon belül érkezik olyan visszajelzés, hogy az adott termék veszélyes, okmányhiányos, megtévesztő a CE megfelelőségi jelölés, akkor a vámhatóság a kísérő okmányokon elvégzi a 765/2008/EK Rendeletben foglalt intézkedéseket. A fokozott védelem érdekében a vámhatóság a súlyos veszélyt jelentő termékeket megsemmisítheti, vagy elrendelheti a megsemmisítést.
Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok azt állapítják meg, hogy az adott termék nem felel meg a forgalomba hozatal követelményeinek, úgy megtiltják a termék szabad forgalomba bocsátását.
Egyúttal felhívják az illetékes vámhatóságot, hogy a vámárut kísérő okmányra a következő záradékokat helyezze el: „nem megfelelő termék – szabad forgalomba bocsátás nem engedélyezett – 765/2008/EK rendelet”; vagy „veszélyes termék – szabad forgalomba bocsátás nem engedélyezett – 765/2008/EK rendelet”.
További jogosultság, hogy a súlyos veszélyt jelentő termékeket a piacfelügyeleti hatóságok külön jogszabályban foglaltak szerint megsemmisíthetik, elrendelhetik megsemmisítésüket, illetőleg egyéb módon működésképtelenné tehetik azokat. Mindezek mellett a hatékonyabb és eredményesebb intézkedések érdekében a piacfelügyeleti hatóságok azonnal és haladéktalanul megküldenek a vámhatóságnak minden olyan információt, amely az importtermék jelentette súlyos veszélyre vagy meg nem felelésre vonatkozhat.