Az eljárás megindulása
A tényállás tisztázása
Döntések
Az eljárás megindulása
A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása
- az ügyfél kérelmére (közérdekű bejelentésére) vagy
- hivatalból indul meg.
A hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, a kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül értesíteni kell az eljárás megindításáról.
Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, vagy az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, továbbá azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.
Az értesítésnek a következőket kell tartalmaznia:
- az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,
- az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást,
- hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban
- a kérelmező ügyfél nevét.
A fogyasztóvédelmi hatóság előtt a kérelmet írásban (elektronikus úton vagy ügyfélkapun is) és szóban lehet előterjeszteni. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet telefonon is elő lehet terjeszteni.
A kérelemnek tartalmaznia kell az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.
A fogyasztóvédelmi hatóság részére benyújtott kérelemnek fentieken túl tartalmaznia kell:
- a kérelemmel érintett vállalkozás nevét, valamint ha a fogyasztó rendelkezésére áll, székhelyének címét,
- a feltételezett jogsértéssel érintett üzlet címét vagy a kifogásolt magatartás elkövetésének helyét,
- a beadvány tárgyának rövid leírását a rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztva, ideértve különösen a vállalkozásnak a fogyasztó megkeresésére adott válaszlevelét, a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyvet, vagy postai úton benyújtott panasz esetében a feladás igazolását szolgáló dokumentumot.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság elsőfokú eljárása illetékmentes, így a kérelmen illetéket nem kell leróni. Az eljárás megindítására irányuló kérelmet a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig vissza lehet vonni.
A fogyasztóvédelmi hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha:
- nincs joghatósága,
- nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye,
- a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,
- jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett,
- a kérelmet a hatóság érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki,
- a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik, vagy
- a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy.
A fogyasztóvédelmi hatóság az eljárást megszünteti, ha:
- a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására,
- az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált,
- az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét,
- az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be,
- az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn,
- az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet ellátására alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza,
- jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik,
- az ügyfél a másodfokú hatósági eljárásban a fellebbezési illetéket nem rótta le és a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül,
- hivatalbóli eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény,
- a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel.
A fogyasztóvédelmi hatóság az eljárást megszüntetheti továbbá, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását.
A tényállás tisztázása
A tényállás megállapítása minden hatósági döntés előfeltétele, az eljáró hatóság kötelessége és kizárólagos feladata. A tényállás a hatóság döntéséhez szükséges tények összessége. A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, akkor bizonyítási eljárást folytat le.
A bizonyítás célja a döntés szempontjából jelentős tények valódiságának vagy valótlanságának a megállapítása. A bizonyítási teher a közigazgatási hatósági eljárás során a hatóságot terheli, e kötelezettség akkor is fennáll, ha az eljárás hivatalból, és akkor is, ha kérelemre indul meg. A bizonyításra vagy éppen a hatóság bizonyításával szembeni ellenbizonyításra azonban az ügyfél is jogosult.
A közigazgatási eljárás során a szabad bizonyítási rendszer érvényesül, amely azt jelenti a hatóság bíróság bármilyen bizonyítási eszközt (bizonyítékot) felhasználhat kötöttségek nélkül, és azokat szabadon ítéli meg.
A bizonyítási eszközök a közigazgatási eljárásban korlátlan számúak. Ezt fejezi ki a Ket. is, amikor a bizonyítékok felsorolása előtt a ,,különösen” szó használatával fogalmaz. A Ket. szerint bizonyítékok különösen:
- az ügyfél nyilatkozata,
- az irat,
- a tanúvallomás,
- a szemléről készült jegyzőkönyv,
- tárgyi bizonyíték (szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv, lefoglalt dolog...stb.).
Amennyiben a hatóság kellő mértékben feltárta a tényállást, és számba vette és mérlegelte a bizonyítékokat, úgy meghatározott időn belül köteles döntést hozni.
A Ket. szerinti ügyintézési határidő – alapesetben – 21 nap. Ez azt jelenti, hogy az elsőfokú hatóságnak a határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését huszonegy napon belül meg kell meghoznia és gondoskodnia kell a döntés közléséről.
Az eljáró hatóság vezetője - ha azt jogszabály nem zárja ki - az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbíthatja. Fontos azonban, hogy a végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni.
A fentieknél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat azonban csak törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.
A fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában is a 21 napos ügyintézési határidő érvényesül, az alábbi kivételekkel:
- A fogyasztóvédelmi hatóság közszolgáltatással kapcsolatos eljárásában az ügyintézési határidő 60 nap.
- A fogyasztóvédelmi hatóság piacfelügyeleti eljárásában az ügyintézési határidő 70 nap.
Döntések
Amint arról már szó esett, a tényállás tisztázását követően a hatóság döntésével zárja eljárást. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása és az eljárás megszüntetése jelen pontban nem kerül újra részletezésre.
Érdemi határozat a felelősség kérdésében
A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. Ez alól két kivétel van, ugyanis:
- A hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul.
- A hatóság mellőzi továbbá a határozathozatalt, ha jogszabályban biztosított jogosultság gyakorlásának kizárólag az ügyfél erre irányuló kérelmének benyújtása a feltétele. A hatóság az ügyfél kérelmére igazolja, hogy az ügyfél a kérelem benyújtásától a jogszabályban biztosított jogát jogszerűen gyakorolja.
A határozat és a végzés két eltérő döntéstípus. A határozat ugyanis az ügyet anyagi jogi szempontból a rendezés szándékával véglegesen eldöntő érdemi döntés. Ezzel szemben a végzés egy eljárási döntés, azaz mindig egy eljárásjogi helyzetet rendez.
Amennyiben a fogyasztóvédelmi hatóság az ügyben érdemben dönt, és megállapítja valamely vállalkozás terhére a meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, úgy az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával döntésében az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:
- elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
- megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását,
- határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást,
- a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti, vagy megtilthatja az áru forgalmazását, illetve értékesítését,
- a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges,
- az Fgytv. 16/A. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását,
- fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
Fontos szabály, hogy a fentiekben felsorolt jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatóak, illetve jogszabály az abban meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket is meghatározhat (pl.: piacfelügyeleti eljárás).
A határozat két fő részből, rendelkező részből és indokolásból áll. Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell:
- az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,
- a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot,
- az ügy tárgyának megjelölését,
- a rendelkező részben:
- a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást,
- a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét,
- az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést,
- az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt,
- az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt,
- a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, valamint a Ket. 131. § (1a) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munkával való megváltás szabályaival kapcsolatos tájékoztatást,
- a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,
- az indokolásban:
- a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
- az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
- a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,
- a szakhatósági állásfoglalás indokolását, valamint a szakhatósági megkeresés mellőzésének okát,
- az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a Ket. 33/A. §.a alkalmazásának van helye,
- azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,
- a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,
- a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
- a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.